Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Élet az üveghuták árnyékában
Az üveghuták hagyományos fűtéstechnikán alapultak, fával fűtötték azokat. Viszont a fakitermelés, az előkészítő munkák (hamuzsírfőzés, kvarcitőr- lés), továbbá az agyag, mész, homok és a kész üveg szállítása rendkívül sok élőmunkát követelt. Nagyon munkaigényes volt a korabeli gyártási technológia is. Az üvegolvasztásnak a megkezdésétől az olvasztott anyag feldolgozásának a befejezéséig, amíg az anyag fujható állapotban volt, s ameddig el nem fogyott, 24-36 óra telt el. Ennek a munkaidőnek a 2/3-ad részét az olvasztás tette ki, az anyag feldolgozására 1/3 résznyi idő jutott.872 873 Ebben az időszámvetésben nincs benne az előkészítő munkákra (favágás, hamuzsírégetés, kvarcitőrlés), valamint a járulékos munkákra (raktározás, csomagolás, anyagmozgatás, szállítás) fordított munkaidő. A fentiek alapján, számításom szerint, hajói gondolom, ezért van, hogy a szakmunkások és a segédmunkások aránya 1:4 körüli a hazai üveggyártó létesítményeknél. Ez következtethető ki a korszakban általánosan használt üveggyártási technikából. Mindezekhez még nem számítottuk hozzá az évente szükséges karbantartó és javítási munkákat a huta körül. E munkálatok 2 hét—1 hónap munkaráfordítást igényeltek, ha 200 napon keresztül üzemelt egy évben egy átlagos üveghuta, amelyben naponta 12 órát dolgoztak az üvegkészítő mesterek, segédek és napszámosok, nők, férfiak és gyerekek. A források ilyen szempontú vizsgálata során kiderül, hogy a gyáripar előtti korszakban a manufakturális létesítmények mindegyikénél, köztük természetesen az üveghutáknál is, egy széleskörű, látens munkavállalói réteg tevékenykedik, amelynek zömét a hazai jobbágyi, illetve paraszti munkaerő alkotja.m Kevéssé ismerjük a hazai üveghutáink életében, hogy miként vállnak állandó telephellyé. Egy erdei üvegolvasztó különféle épületekből állt. A kemencék fölé emelt központi műhelyépületet kiegészítették egyéb létesítmények: kőtörő malom, hamuzsírfőző, fazekasház, festőház, köszörülő műhely. Ezen épületek mellett sorakoztak a hutásmester és a munkások házai, az istállók, csűrök és a raktárak. Ezek a legalapvetőbb létesítmények a XVIII. század utolsó harmadában létesült üzemeknél. A hutásfalvak magva a gyártelep volt, amelynek a kiterjedése 2-12 magyar hold, vagyis 1,5-9 kát. hold között változott. Az 1782-ben Bükkszádon felépült üzem területe 2 magyar hold volt,874 s ekkora területen létesült 1892-ben 872 MOLNÁR László 1981. a. 78. 873 CSIFFÁRY Gergely 1994. 46-47. 874 KATONA Imre 1980. 237. 225
