Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Kereskedők, vállalkozók, üveggyárosok

1845-ös bécsi kiállításon, viszont 1846-ban a szalánci gyárra már Pergerék keresnek bérlőt.778 1849-ben az ifjabb Perger Ignácot a pesti üveges céh tagjainak sorában találhatjuk.779 Ebből tudjuk, hogy a Perger család még mindig érdekelt a hazai üvegiparban, mivel a kor szokása szerint minden jelentősebb üveggyártó, üveggyár-bérlő fontosnak tartotta, hogy a forgalmas Pesten üvegáruinak bármilyen raktárát vagy kereskedést szerezzen. Az üveges céhtagságra meg azért volt szükség, mert a pesti tanácsban a céh meg tudta akadályozni azt, hogy a kívülállók az ország fővárosában kereskedést nyithassanak.

A Kuhinka család tagjai három generáción keresztül a hazai üvegipar meghatározó személyiségei voltak. A család eredetileg Vas megyéből származott, s a nemesi címert Gajári másképpen Kuchinka Imre vasvári káptalani jegyző kapta 1765. október 8-án Mária Terézia királynőtől.780

A leszármazottjai közül a Kuhinka testvérek (Ferenc, Lipót és Károly) az édesanyjuk, Kuhinka Jakabné révén kerültek kapcsolatba az üvegiparral, ugyanis az özvegy második férje bizonyosan az a Zeitler János volt,781 akit a magyar forrásokban Zajtler néven említenek, s aki 1836 körül egyszersmind bérelte a Zólyom megyei kincstári uradalomhoz tartozó sziklai üveghutát.782 Zajtler után e gyár bérletét Kuhinka I. István Károly (1818-1873) vette át.783 Ez az üveggyár állandó biztos megrendelővel rendelkezett, mivel a pénzverdének készített speciális üvegeket, amellett kémiai laborüveg előállításával is foglalkozott, s ellátta a bányavárosokat is üvegáruval.

A három Kuhinka testvér a Nógrád megyei Szinóbánya határában, a br. Orczy családtól vásárolt területen egy új üveghutát épített Katalinhuta néven, amelyet kegyeletből az édesanyjukról neveztek el.784 Az üveggyártó fabrika 1840 körül épült fel.785

778 MOLNÁR László 1976. 96.

779 SÁGHELYI Lajos 1938. 274.

780 BOROVSZKY Samu 1911. 606.

781 ZILAK, Jan 1993. a. 2. 89.

782 ELEŐD ZOLTÁN Solt 1936. 14.

783 SZVIRCSEK Ferenc 1999. 23.

784 ELEŐD ZOLTÁN Solt 1936. 17.

785 Katalinhuta építésére különféle egymásnak ellentmondó adatok találhatók a forrásokban. A gyár 1836-os elkészültét említi: SZVIRCSEK Ferenc 1974. 104.; BELITZKY János 1972. 312.-Az üzem építését 1840-re helyezi: SZVIRCSEK Ferenc 1982. 81.; SZVIRCSEKFe- renc 1999. 21. - Az 1841-es felépítéséről ír: FUTÓ Mihály 1944. 224. - Végül a családi hagyományok alapján a létesítését 1842—43-ra datálja: ELEŐD ZOLTÁN Solt 1936. 17.

207