Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Kereskedők, vállalkozók, üveggyárosok
KERESKEDŐK, VÁLLALKOZÓK, ÜVEGGYÁROSOK A működtetés oldaláról az üveghuták két csoportra oszthatók, közvetlen földesúri kezelésben és bérletben lévő üvegcsürökre. A manufaktúra iparok vizsgálata arra utal, hogy a kezdetben egyházi és világi földesúri tulajdonban lévő műhelyeket utóbb - főként a XVIII. század derekától - bérleti rendszerben üzemeltették. A bérleti rendszer előnye az volt, hogy a nyersanyag, a munkaerő folyamatos pótlása és az értékesítés a bérlő gondja lett. A tulajdonosra kevesebb teher hárult, s a bérleti díj biztos jövedelmet eredményezett. A kor gyakorlata szerint az uradalmak csak rövid 3-5 évre kötöttek bérleti szerződéseket, s ez a kevés idő nem ösztönzött beruházásokra. A tulajdonosok ezen kívül azt is kikötötték, hogy a bérlet letelte után az árendáló által emelt építmények az uradalom tulajdonába menjenek át. Csak a XIX. század második évtizedétől kezdve került sor olyan szerződések megkötésére, amelyek már 25 éves időtartamra is szóltak. Természetesen a bérleti idő meghosszabbítása kedvező hatása rövidesen megmutatkozott.745 Ez az új rendszer hozzájárult ahhoz, hogy valódi üveggyárak keletkezzenek, mert megnőtt a hutabérlők vállalkozási kedve, s a hosszú idejű árenda a befektetések megtérülését garantálta. Végül is a tartós bérleti rendszer bevezetése összességében elősegítette az iparág modernizálódását. Ezzel egy időben a reformkori Magyarországon megjelentek olyan új típusú vállalkozó kereskedők és üveggyárosok mint Österreicher, Lobmeyer, Zahn, Perger, Neumann, Kuhinka, Kossuch és a többiek, akik új, termelékenyebb üzemek sorát állították fel, s ezen kívül az igényesebb, valamint jobb minőségű termékeikkel az osztrák és a cseh üveggyárosok versenytársaivá válhattak. A kereskedő tőke megjelenése az üvegiparban látványos változásokat, új s korszerűbb berendezésű telepek létrejöttét eredményezte, és előkészítette annak tőkés gyáriparrá válását. Österreicher Manes JózsefiöA már korábban szóltunk annak kapcsán, hogy Magyarországon elsőként vezette be az üveggyártásnál a széntüzelést, továbbá találmányát, a Fertő-tó környékén bőven található sziksót is használta a gyártás alapanyagaként. Ez az 1756-ban Óbudán született zsidó származású orvos tanulmányait Bécsben kezdte és a budai egyetemen 1780-ban fejezte be. 745 VERES László 1991. 79. 200