Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

A századfordulótól az első világháború végéig

cseh- és morvaországi gyárakétól. 1895-ben működő 42 üveggyárunk közül már 23 alkalmazott regeneratív gáztüzelésű, tehát korszerűbb technológiát, s ezek adták a termelés 83%-át. Viszont e 23 vállalatból mindössze 5 használt kizárólag kőszenet (Ajka, Borszék, Humská-Straza, Salgótarján, Zagy- vapálfalva), s még egy gyár (Eszék-Máriavölgy) zömében szénnel tüzelt a tűzifa mellett. Végső soron a korszerűnek ítélt vállalatok 3A-e fatüzelésre alapozta a gyártást. A hazai üveggyárak 1898-ban 271 725 m3 tűzifát és 377 735 q szenet és 362 q faszenet használt fel. A szénmennyiség felét elgázosítva regeneratív kemencékben tüzelték el.733 1898-ban az üvegipar tűzifaszükséglete kielégítésére 637,4 hektár (1108 kh.) erdő fáját vágták ki. Ha ideszámítjuk a gyártáshoz felhasznált faszenet, akkor kb. 1400 kh. erdő letárolására volt szükség ahhoz, hogy az évben az iparág termelni tudjon.

Az üveggyártó ipar hazai műszaki színvonalának fokmérője lehet, hogy az első világháború kitöréséig a teljes öblösüveg-készítés kézi- és félautomatikus formázással történt, kivételt a salgótarjáni palackgyár jelentett, ahol 1914-től kezdve működött automatagép.734 A kőszéntüzelést felváltó földgáz fűtésű üveggyárat Magyarországon először 1918 nyarán helyeztek üzembe az erdélyi Dicsőszentmártonban.

Magyarország üveggyárainak száma (Horvátországgal együtt)

Év

Gyárak száma

1898

35735 736

1900

31736

1903

33737

1908

37738 739

1910

35™

A XIX-XX. század fordulójától a hazai üvegipar vezetői rendre panaszkodnak, hogy az ágazatot sújtja a magas vasúti szállítási díj, s különösen az osztrák gyárak versenye, amely a táblaüveg- és palackgyártásunkat egyaránt sújtotta. Az

733 SZTERÉNY1 József 1901. 76.

734 FÜLÖP József 1984. 142.

735 HÍVERT Dezső 1940. 31.

736 1900. évi népszámlálás adata.

737 HÍVERT Dezső 1940. 31.

738 GALÁNTHAI Nagy Sándor 1909. 631.

739 1910. évi népszámlálás adata.

191