Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Az üveggyártás technológiája

sára használják. A színes ólomüveget, amely erősen fénytörő, strassznak nevezik, ebből készítik a hamis drágaköveket és a fényes üveggyöngyöket.

Az ókor és a középkor századaiban a nátriumüveg készítéséhez szükséges szódát tengerparti növények hamujából nyerték. Természetes tehát, hogy használata tengerparti üvegkészítő vidékeken - Egyiptom, Szíria, Fönícia, Spanyolország és Velence területén - volt általános.

A káliumüveg egyik lényeges alapanyaga a hamuzsír, a bükkfa hamujából nyerhető. Ez az oka, hogy a kontinens belsejében az üvegcsűrök a nagy bükkerdők közelében települtek, ahol káliumüveget készítettek. így történt Csehországban, Németországban és Magyarországon is.13 14

Az üvegfajták alapanyag szerinti %-os összetétele14

Alapanyag

Káliüveg

Nátronüveg

Kristályüveg

Kvarchomok (Si02)

72,0

72,0

60,0

Szóda (Na203)19,0

Hamuzsír (K2C03)

14,018,0

Mész (CaC03)

11,0

8,5Ólomoxid (PBO)18,0

Hab

3,0

0,5

4,0

Összesen

100.0 %

100,0 %

100,0 %

A XVII. századig az üvegipar két üvegfajtát állított elő. Ezek a felhasznált alkáliák alapján kapták elnevezésüket: káli- és nátronüveg. Ehhez harmadik típusként csatlakozott az ólomüveg, amelyet a XVIII. században találtak fel Angliában, s előállításához kőszéntüzelést használtak, amely egy a korábbiaktól eltérő, új típusú kemencét is igényelt. Ez utóbbiról még külön szólunk. Az elmúlt évezredek során a nátronüvegeket kizárólag a tengerparti országokban készítettek. A nátronüveg gyártásához szükséges szódát a tengerparti, elsősorban sótűrő növények kilúgozott hamujából nyerték. Ebből következően az antik üveg nátronüveg volt, s ily módon azok voltak a Velencében, a Németalföldön, Franciaországban, továbbá Spanyolországban velencei módon készült üvegek. Az eddigi kutatás szerint a káliüveg a nép- vándorláskor végén, a VIII-IX. századtól kezdett elterjedni a mai Svájc, Né13 BORSOS Béla 1974. 7.

14 HOFFMANN Tamás 2001. 458.

17