Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
A XVIII-XIX. századi üveggyártó telepek szerepe a magyar iparfejlődésben
Időközben a technológiai fejlődés eredményeként csökkent a keverék megolvasztásának az ideje. A XVII. században ez 8 napig tartott, a XIX. század elején már 48 óráig, később pedig 24—36 óra lett a szükséges idő.585 Ennek a munkának időben 2/3 részét az olvasztás tette ki, az anyag feldolgozására jutott a fennmaradó idő.586 Az első nagyobb változást a Siemens testvérek találmánya (1856) hozta, amikor feltalálták a regeneratív tüzelésű olvasztókemencét. A regenerációs gázfejlesztési és tüzelési mód szerint mindössze 12-14 óráig tartott az olvasztás, s így már naponta lehetett az üveget gyártani. A döntő változást 1868-ban Siemens Frigyes regeneratív tüzelésű, folytonos üzemű kádkemencéjének a kifejlesztése jelentette, amely megvetette az üvegiparban a tömeggyártás alapját. Az új eljárással naponta lehetett olvasztani, tehát többet tudtak termelni. Az olcsóbbá váló termelés lehetővé tette, hogy az üvegáru tömegcikké válhasson.587 Egy ország üvegiparának a fejlettsége függ ugyan a gyártóhelyek számától is, mégsem ez a legdöntőbb, hanem a huták állapota, műszaki berendezéseinek a korszerűsége. Erre vonatkozóan 1893-94-ből vannak az első megbízható adataink. Kétségtelen, hogy ez időre a hazai üvegipar is eljutott a gyáripari korszakába, mert a létező gyárak száma 42, közülük a legkorszerűbb gáztüzelő berendezéssel 23 gyár, míg közvetlen tüzeléssel 19 üzem termelt.588 1896-ban már 43 üveggyártó telep működött a történelmi Magyarország területén. Viszont az 1896-os millenniumi esztendővel kezdődött a hazai üvegipar krízise. Az üzleti viszonyok kedvezőtlenül alakultak. Csökkent a táblaüveg kivitele, növekedni kezdett az üvegbehozatal. Rontotta a hazai üvegipar piaci helyzetét az is, hogy azok a balkáni államok (Szerbia és Bulgária), amelyek eddig Magyarországról exportálták az üveget, a saját üvegiparuk fejlődésével ki tudták elégíteni a belső fogyasztást. Ezen kívül az angol és a belga gyárak versenye kiszorította a magyar táblaüveget a tengerentúli piacokról.589 A hazai üvegipari létesítmények számának csökkenése és a technológiai fejlődés között szoros összhang van. A két tényező szinte fordított arányban érvényesül. 585 GURMAI Mihály 1943. 36. 586 MOLNÁR László 1981. a. 78. 587 GURMAI Mihály 1943. 36. 588 TELKES Simon 1895. 88-91. 589 SZVIRCSEK Ferenc 1974. 117-118. 158
