Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

A XIX. századi üveghuták a gyáriparrá válás útján

mint a szomszédos Ausztria vagy Csehország. A fürdőhelyek és üveggyártó vidékek a szomszéd államokhoz hasonlóan nálunk is több esetben egy helyre települtek, vagy legalábbis egymás közelében létesültek. A fürdőkultúra teijedé- sével, orvosi javaslatra a gyógyvizeket, a savanyúvizeket, amelyek Erdélyben borvíznek, szlovákul csevicének neveznek, sokfelé fogyasztották. Ez a víz elveszti erejét, ha hordókba töltik, csak üvegben őrzi meg eredeti állapotát. Ezért a vizet palackozni kellett, amely sok üveget igényelt. Egy sor magyar- országi üveghuta termelése kötődött a vizek palackozásához, s volt olyan is, amelyik szinte kizárólag ásványvizes palackok gyártására szakosodott. Az ásványvizek palackozását elősegítette a Helytartótanács 1783-ban kiadott rendeleté. A rendelet értelmében a magyarországi és erdélyi ásványvizek forgalmazóit minden adófizetés alól felmentették, sőt, aki igazolni tudta, hogy 1000 palack ásványvizet exportál külföldre, azt három aranyforint prémiumban részesítették.538 A XIX. század elejétől megélénkülő hazai fürdőélet, a kibontakozó fürdőkultúra, a fürdőorvosok által javallt gyógyvizek növekvő fogyasztása a közeli üveggyártó telepek életében komoly fejlesztő tényezővé vált. A fürdőknél előírt ivókúra is a része volt a gyógyításnak. így elkezdődött a termékek egy sajátos csoportjának, az üvegből készült fiirdőkúra poharaknak a gyártása.

A Felső-Magyarországi üvegcsűrök közül a csábrógi üveghuta 1820-ban a közeli gyügyi, hévmagyarádi, szántói ásványvizek számára készített palackokat.539 A bánfai vizet szintén üvegbe töltötték, s a város jegyével bélyegzett palackokat egész Európában ismerték.540 A palackozáshoz szükséges üvegeket a Livóhuta melletti Kapisón készítették.541 1816-ban még csupán 55 860 palack gyógyvizet értékesítettek.542 1846-ban viszont már 240 000 db üvegpalackot töltöttek meg bártfai vízzel.543 Szül inban (Sáros megye) az 1820-as évek végén keletkezett üvegolvasztóban szintén a helység nevezetes savanyúvizének a palackjait gyártották, s azt messze földre elszállították.544 A szulini ásványvíz forrása részére a környékbeli Kishárs (Sáros) üvegcsűrében, amelyet 1820-ban alapítottak, évente 1,5 millió palackot gyártottak.545

538 MAGYARY-KOSSA Gyula 1940. IV. 197.

539 TELKES Simon 1895. 3.

540 TELKES Simon 1895. 3.

541 CSAPLOVICS Johann 1816. 50.

542 PETNEKI Áron 1982. 161.

543 VAHOT Imre 1846. 4.

544 FÉNYES Elek 1842. II. 292.

545 TELKES Simon 1895. 76.

151