Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
A XIX. századi üveghuták a gyáriparrá válás útján
s ez az erdőket nem kímélte. Ezért egyedülálló a magyar üveggyártás történetében Österreicher Manes Józ.ve/balatonfürcdi orvos találmánya. Österreicher egy olyan eljárást szabadalmaztatott elsőként az országban, amelynél a fatüzelés helyett, az olvasztónál kőszenet használtak a kemencék fűtésére. Österreicher doktor találmányának volt egy kevésbé ismert részlete. Nevezetesen ő a Fertő-tó környékén olcsón gyűjthető sziksót használta a gyártás alapanyagaként a hamuzsír helyett, mert annak magas volt a nátriumkarbonát tartalma. Gyártási eljárása a napóleoni háborúk alatt a növekvő energiaválság idején, amikor az ő üvegkészítése a sziksón és a kőszéntüzelésen alapult, kezdetben sikeresnek bizonyult.527 A bécsi udvar szívesen támogatott minden olyan kezdeményezést, amely a kőszén hasznosítására irányult, ezért segítették kezdetben az új szabadalomra épülő soproni üveghuta létrejöttét. Österreicher 1800-ban felépítette a soproni balti kapu előtti telken üzemét (Balf), amely már 1801-ben 4800 darab (kb. 2400 métermázsa súlyú) pezsgőspalackot, majd a következő évben 4500 bécsi mázsa (2520 q) üvegárut szállított Bécsbe. Ez a termelékenység azonban már sértette az osztrák üvegipar érdekeit, s az udvar különböző akadályokat gördített az üveggyár további fejlődése útjába. A telep alapításakor szerződés rögzítette, hogy állandó, alacsony áron a brennbergi kőszénbánya adja a szenet az üzem számára. Később a szén árát fokozatosan emelve olyan helyzetbe hozták Österreichert, hogy a termelés gazdaságtalanná vált, s az üzemet 1808-ban be kellett zárni.528 E korai kísérlet balsikere után a hazai üvegiparban egy félévszázad múlva történt újabb próbálkozás a széntüzelés bevezetésére. Mint például a parádi gyárban, ahol először 1848-ban kezdtek szénnel tüzelni.529 530 Az üveggyártás alapanyagául használt hamuzsírt felváltó szóda nagyipari előállítását 1790-ben Nicolas Leblanc francia vegyész oldotta meg, amikor a francia forradalom idején meghirdetett pályázatra a konyha- és glauber- sóból, szénből és krétából a szintetikus káliszódát előállította.53° A 1810-es években - Magyarországon először - az úrkúti üveghutánál kísérelték meg 527 A Fertő-tó környékén lévő Mosonszentjánoson söpört sziksó %-os összetétele a következő volt: 8,03 % nátron, 3,12 % kálium, 2,72 % mészföld, (CaC03), 2,33 % vasoxid és timföld, 8,79 % szénsav és szerves anyag, 3,48 % kénsav, 1,04 % kovasav, 54,99 % légsavban nem oldható anyag volt. - TÓTH Mike 1882. 486. 528 MÉREI Gyula 1951. 67. 529 TAKÁCS Béla 1970. 37. 530 PATURI, Robert Felix 1991. 158. 149
