Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Az üveggyártás virágkora a XVIII. században

1793-ban a Pakrácon (Pozsega) építettek fel üvegolvasztót.496 Ezután néhány évvel egy bizonyos Wälder Adám két uradalomban is birtokolt üveghutát. Az egyiket a jankováci uradalomban Alsódaruváron (Pozsega) a másikat a nassici uradalomban Breznica (Verőce) határában. Mindkét telepen táblaüveget és különböző méretű és formájú színtelen, áttetsző és zöld öblös üveget készítettek.497

Szólnunk kell az üveggyártás egy speciális területéről, a tükörkészítésről, amelynek megléte mindenesetben egy-egy ország üvegipara fejlettségének egyfajta fokmérője lehet. Az amalgám készítését az ókortól ismerték. Az idősebb Plinius (Gaius Plinius Secundus) História naturális című művében

i. sz. 77-ben elmagyarázza az arany és ezüst higannyal történő szétválasztását.498 Rómában az i. sz. I. század végén a polgárok ónfóliával bevont tükröt használnak.499 Valószínű, hogy ennek a római hagyománynak az átmentése nagyban hozzájárult a foncsorozás újra felfedezéséhez a XII. században, amely lehetővé tette a tükörgyártást.500 A foncsorozáshoz higanyt használtak, ez a fémes elem, amely 0°C-on alul is folyékony marad, s csak -39°C-on szilárdul meg, sok más fémmel képes szobahőmérsékleten ötvözetet, azaz amalgámot alkotni. A tükör gyártását Európában először a velencei üvegművesek valósították meg. A gyártás nem csupán a foncsorkészítés tudományát előfeltételezte, hanem a tiszta, színtelen, áttetsző üveglapra is szükség volt. A velencei tükörkészítők egy sima márványlapra vékony ónlemezt terítettek és leöntötték higannyal. A higany megoldotta az ónt, amellyel amalgámot alkotott. Ezután erre rátették az üveglapot, s a cigarettapapír vékonyságú, ezüstösen csillogó amalgám erősen hozzátapadt az üveghez.501

A XVII. században egyre híresebbé váló velencei tükörkészítők kifejlesztették az ún. húzott üveget. Az eljárás során az üveget először hosszú, hengerformára fújják, azután hosszában fölvágják. A süvegszeleteket ezután levágják. A hengeres középső részt végül simává hengergetik, újra felforrósítják, s végül kinyújtják.502

Velence féltékenyen őrizte az igen jól jövedelmező tükörgyártás titkát, végül Colbert francia miniszter a velencei francia követ útján sikerrel meg496 MÉREI Gyula 1951. 117.

497 MÉREI Gyula 1951. 118.

498 PATURI, Robert Felix 1991. 70; OBERFRANK Ferenc 1996. 53.

499 PATURI, Robert Felix 1991. 70.

500 ENDREI Walter 1978. 53.

501 SZVESNYIKOV, Mihail 1948. 76.

502 PATURI, Robert Felix 1991. 231.

141