Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Az üveggyártás virágkora a XVIII. században

Miklósfalván (Zólyommiklós), ahol 1786 körül metszett üvegek is készültek,439 a másik Végleshután,440 végül a harmadik Herencsvölgyön, amelynek a létezéséről 1790-től tudunk.441 Ez utóbbi nagy mennyiségű tábla-és öblösüveg gyártásáról volt híres.442

A Partium területéhez tartozó Szatmár megyében a terület újkori üvegiparának felvirágoztatása körül a Károlyi család tagjai jeleskedtek. Bükkszol- dobágyon (Szoldobágy), amely a família erdődi domíniumához tartozott, 1718-ban gr. Károlyi Sándor állított üveghutát. A XVIII. század elején a leghíresebb magyar üveghuta gr. Károlyi Sándor szoldobágyi üzeme. A műhelyhez Csehországból hívott mestereket, akiknek előírta a helyi jobbágyok oktatását, s 1725-től már hazai mesterekről is tudunk. Farkas István a huta magyar vezetője nagy hozzáértéssel irányította az üzem termelését. 1726- ban a száldobágyi üveghutában készültek a nagybányai pénzverde számára szükséges üvegfélék.443 Az üzemben, amely kristály (azaz fehér) és zöld üvegből készítette termékeit, elsőként találjuk meg a nyomát a magyarországi üveggyöngy készítésének. 1722-ben a 47 000 darab üveggyöngy (kláris) felfűzéséért fizettek 23 és fél krajcárt egy asszonynak vagy leánynak.444 Ugyanitt az 1725-ös számadás szerint külön munkást alkalmaztak ún. kláris- csinálóként. 1726-ban, a műhelyben a számadások szerint 514 000 darab üveggyöngyöt termeltek.445 A következő évben Szoldobágy on 309 000 darab klárist tároltak a raktárban fekete, kék, sárga, vörös és fehér színben.446 Az üvegből készült gyöngyszemeket felfűzve a környék leányai és asszonyai nyakékként viselték. Végül is az üveggyöngy gyártása a XVIII—XIX. században nem vált a hazai üveghuták jellemző termékévé, ezért főleg osztrák és cseh üzemekben készült üveggyöngyöt vásárolták Magyarországon.

Károlyi Sándor 1725-ös naplóbejegyzései szerint - az Erdődön létező üvegesükéhez 4 kemence, hutaszín, méreg-kamra, matéria-kamra, hamukamra, s hamuzsírfőző kamra tartozott négy katlannal, négy üsttel és három

439 SÁGHELYI Lajos 1938. 183.

440 K. KARLOVSZKY Endre 1896. a. 60.

441 Herencsvölgy 1790 előtt létesülhetett, mert az évben az innen eltávozott Stuller János üveges már felépítette a Bükk hegységben a répáshutai officinát. - VERES László 1978. 31.

442 SZVIRCSEK Ferenc 1999. 20.

443 TAKÁTS Sándor 1996. 352.

444 fTAKÁCS Béla-VERES László 2001. 275.

445 TAKÁTS Sándor 1907. 643-644.

446 fTAKÁCS Béla-VERES László 2002. 121.

135