Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Szerkezeti változások a XVII. századi üvegiparban
vekből ismerjük. Az üvegcsűrt 1694-ben már mint Öreg hutát, vagyis mint felhagyott műhelyt említik,387 mivel az 1688 körül végleg megszűnt. Minden valószínűség szerint miután a borostyánkői hutát bezárták, a Batthyány család 1688-ban felállított Szalónakhután egy másik üvegcsűrt.388 Ez a műhely az 1697-98. évi canonica visitatio adatai szerint üzemel,389 s a működése 1856-ig követhető. 1686 táján létesítette az Esterházy család a lékai uradalmához tartozó üvegcsűrt a Hosszúszeg melletti Hosszúszeghután, s e műhely folyamatos üzemelése a XVIII. század derekáig igazolható.390 Baranya megyében 1698-ban Jány Ferenc pécsváradi apát alapított a településen egy üvegbányát, feltehetően Bajorországból származó munkásokkal, amely néhány év múlva 1702-ben megszűnt.391 A XVII. századi üveggyártásunkra jellemző, hogy az üzemlétesítések sorában a főnemesi kezdeményezések meghatározóak, a Pálffy-, Rákóczi-, Batthyány-, Esterházy-, Zichy- és más családok uradalmaiban keletkeznek újabb üzemek. Nagyobb méretű és termelékenyebb olvasztótelepek épülnek, s egy-egy officina vitraria működési ideje is hosszabb lesz. Miután a kemencéket fával fűtik, a gyártás során néhány évtized alatt kipusztulnak az erdők, így a műhelyek új telephelyre, fában gazdag vidékre költöznek. Az erdei üveggyártó telepeinkre jellemző vándorlás ez időtől veszi a kezdetét. Klasz- szikus példája lehet a Nógrád megyei Divényhuta, amely megszűnése után Fűrész, majd Alsó-Bzova, (Divényoroszi) később Felső-Bzova (Divényoro- szi) telephelyeken termelt. Hasonló vándorlásra kényszerültek a Bükk hegység területén felállított erdei üvegcsűrösök a XVIII XIX. században, ahol 1712-ben Óhután (ma: Bükkszentlászló) létesített üvegolvasztó 1755 után Újhutára (ma: Bükkszentkereszt), 1790 előtt Répáshutára, majd 1834-ben a Répáshuta határában lévő Gyertyánvölgybe települt át. A Mátra hegyei közt 1710-ben felállított parádi üvegolvasztó kezdetben a mai Parádóhuta hatá387 PRICKLER, Harald 1973. 186-189., 191-192. 388 PRICKLER, Harald 1973. 185. 389 ÉRI István 1966. 168. 390 PRICKLER, Harald 1973. 185. 391 Ifj. Lang Ádám kutató (Pécs) 2004. februrár 13-i levélbeli közlését ezúton is köszönöm. 125
