Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Szerkezeti változások a XVII. századi üvegiparban
Felső-Magyarországon a XVII. század első harmadában tanúi lehetünk az üvegipar újjászervezésének. A bányavárosok üvegszükségletének ellátására 1630-ban a Bars megyei Újbányán épített üvegcsűrt a Selmecbányái kamara, amely még az évben elkezdte a termelését. Az üvegkészítő műhely vezetője Ulmb Mihály sziléziai mester volt. 1635-ben már oly kitűnő üvegek készültek, amelyek kiválósága és tartóssága fölülmúlta a passaui és lengyelországi üveget.363 A kamarai üvegcsűrt megkímélte a török 1664. évi pusztítása, mivel a várostól több mint kétórányi járásra (kb. 12 km) emelték. A termelése nem csupán a bányászathoz szükséges választóüveg előállítására és a környék szükségleteinek az ellátására szorítkozott, hanem még a távolabbi vidéknek is jutott belőle, sőt még Budán is kereskedtek vele.364 Az olvasztóból tekintélyes meny- nyiségű táblaüveg és öblösüveg került ki, s működése 1819-ig folyamatos.365 Az újbányai officina vitraria létesítése után Pálffy Pál magyar kamarai elnök építeni kezdett Újbányától 20 mérföldre egy üvegolvasztót. 1635 nyarán a bécsi udvari kamara megtudván a Pálffy féle üveggyártó telep létezését, élénken tiltakozott, hogy nem volt joga építeni, s miután a létesítmény kárt okoz a király újbányai üzemének, a leghelyesebb, ha a telepét bezárja. Pálffy válaszlevelében kifejtette, hogy a műhelyt nem a haszonszerzés, hanem saját gyönyörködtetésére építette, s nem akar konkurálni a kamara újbányai üzemével, s miután a nemes- és a színes ércek bányászata kizárólag királyi jog, így csak az üvegfúvást, salétromfőzést, kőfejtést űzhetik a birtokosok. Az adatokból úgy tűnik az ügynek folytatása nem lett. A Pálffy féle üvegcsűr megmaradt, mert a tulajdonosnak sikerült közben két üveges mestert is szerezni.366 A forrásokból nem deríthető ki, hogy hol épült Pálffy üveghutája. Mindössze annyit tudunk, hogy 20 mérföldre Újbányától. Miután egy régi magyar mérföld 11,3 km-t tett ki, ezért a huta tekintélyes távolságra - 220 km - épült a kamarai üzemtől. A helyét a Pozsony megyei Vöröskőn kell keresnünk. A vöröskői vár a Kis Kárpátok egyik csúcsán épült, Cserfalu (Dubová) és Cseszte falvak közt. A várhegy DNy-i lejtője alatt a Gidra-patak szűk völgyében fekszik Pila község, ahol a huta létesült. Az itteni üvegolvasztót Vöröskő vagy Pila néven említik XVIII. századi források.367 Az üvegcsűrök tartozé363 VERES László, 1991. 35. 364 RELKOVIC Néda 1912. 278-286. 365 MAGDA Pál 1819. 240. 366 TAKÁTS Sándor 1899. 242-243. 367 DOMANOVSZKY Sándor 1902. 03. 34. 121
