Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Szerkezeti változások a XVII. századi üvegiparban
SZERKEZETI VÁLTOZÁSOK A XVII. SZÁZADI ÜVEGIPARBAN Erdély A magyar üveggyártás folyamatosságát éppen az erdélyi olvasztótelepek (Barcarozsnyó, Olthévíz, Talmács) töretlen üzemelése teremti meg. Ezek korai felállítása feltehetően összefügg az önálló erdélyi fejedelmi pénzverés kezdeteivel, amelyet a numizmaták a nagyváradi békekötés (1538. február 24.) dátumához kapcsolnak. Valószínű ebbe a sorba illik a Felsőárpáson - egyes adatok szerint - már 1541-ben működött officina vitraria is.340 Mindamellett a történettudomány az önálló Erdély születését az 1570. évhez köti, amikor létrejött a Habsburg Birodalom és Erdély közötti államközi szerződés, amelyben I. Miksa magyar király és német-római császár elismerte annak önálló államiságát, bár még mindig a Magyar Királyság részének tekintette az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álló területet. Erdélyben az üveggyártás fejlesztésére Bethlen Gábor fejedelem tett sikeres lépéseket, amikor az Olt folyó mentén, a porumbáki és a kománai uradalmakban meghonosította azt. A Fogaras környéki Felsőporumbákon Bethlen Gábor 1619-1620 körül a Velence melletti Muranóból hozott itáliai mesterekkel kezdte el az üveggyártást. Viszont a fejelem halála után a munkások a rossz bánásmód miatt hazatelepültek.341 A gyártás nem szűnt meg, úgy tűnik az itáliai üvegesek alig egy évtizedes tevékenysége elegendőnek bizonyult, hogy a környék magyar és román jobbágyai elsajátítsák annak alapvető fogásait. Erdély leghíresebb üveghutája a porumbáki, amely változatos termékekkel látta el a fejedelmi udvart és az országot. A régi helyett 1637-ben építettek új üvegcsűrt, s volt olyan év, amikor 14600 db üvegablak karika készült itt. 1637-ben 12 db üvegpalack faforma mellett még 18 db régi földből (agyagból égetett) formát is számba vettek. 1648-ban, az üzem raktáraiban 8900 db ablaküveg karikát és 19 fajta, összesen 1844 db öblösüveget írtak össze.342 340 BUNTA Magda- KATONA Imre 1983. 36. - Valószínűsíti a korai működését az is, hogy a XVII. század elején Felsőárpás az erdélyi fejedelemasszonyok porumbáki uradalmához tartozott. Viszont ezzel szemben az írott forrásokkal a felsőárpási üvegcsűr létezése csak a XVIII. század elejétől igazolható. 341 BUNTA, Magdalena 1980. 219-220. 342 VERES László 1991. 37. 117
