Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Üvegesek, pénzverdék, ötvösök kapcsolata a nemesfém feldolgozással

A magyarországi pénzverésben a döntő változást Károly Róbert pénzügyi reformja jelentette. Az országot tíz pénzverő kamarára osztotta, és a meglévőkön kívül új verdéket állított fel. Károly Róbert újjászervezte a kamarákat is. A pénzverőkamarákon kívül bányakamarákat is felállított, amelyek felügyeltek a bányatelepekre, begyűjtötték a nemesfémet a pénzverdékhez, és ellenőrizték a határszéleket, nehogy a nemesfémet külföldre csempésszék. A pénzverést is a kamarák végezték, amelyek élén a kamaraispánok álltak, akik szakértő polgároknak adták bérbe a 10 kamarát.327

Az egyes kamarák a verdéket nem minden esetben használták egy időben. Felvetődik a kérdés, hogy milyen előzmények, feltételek megléte alapján állították fel az egyes kamarákon belül a pénzverőket?

Egy részük nemesércbányák közelében létesült, mint történt ez: Körmöcbányán, Szomolnokon, Nagybányán. Hasonlóan az előbbiekhez Kolozsvár környékén is voltak arany- és ezüstére bányák, így az egykori Torda-Aranyos megyei Jára völgyében fekvő Járabányán is. Viszonylag nem túlzottan nagy távolságra voltak nemesércbányák Szatmár vagy Kassa térségében. Buda, Esztergom, és Zágráb, mint régi pénzverőhelyek rendelkeztek azokkal a képzett szakemberekkel (ötvösök, éremvésők, stb.), akikre szükség volt, és ezért is maradhattak verdeközpontok. Nagyvárad, Pécs, Szerém, Lippa és Szeged esetében feltételezhetően e városok piaci, forgalmi helyzete, s a településeken működő ötvösök megléte miatt válhattak verdehelyekké az Anjou-kor- ban. Ez utóbbiak nem tartoznak a legjelentősebb, pénzverő központok közé, működésük is rövid idejű. A források Lippát 1344-ben, Szerémet 1335-1347 között, említik pénzverőjükkel. Szegeden 1332-1340 közt készültek kis dénárok.328 Ez utóbbinál felvetődik az a lehetőség, hogy esetleg a Csanádon lévő XIII. századi vitatott dukátusi pénzverő,329 vagy talán a rövid életű sze327 Károly Róbert új pénzügyi igazgatása nyomán a következő pénzverő kamarák, és a hozzá tartozó verdék léteztek Magyarországon. 1. Esztergom-budai kamara; verdéi: Buda és Esztergom., 2. Pécsi kamara; verdéje: Pécs., 3. Körmöci kamara; verdéje: Körmöcbánya és Nyitra., 4. Szomolnoki kamara; verdéi: Szomolnok, Kassa., 5. Szatmári kamara; verdéje: Szatmár., 6. Váradi kamara; verdéje: Nagyvárad., 7. Erdélyi kamara; verdéi: Kolozsvár, Aranyosbánya és Beszterce., 8. Lippai kamara; verdéi: Lippa és Szeged., 9. Szerémi kamara; verdéje: Szerém, 10. Szlavóniai kamara; verdéje: Zágráb. - KRISTÓ Gyula 1994. 541.;ELEKES Lajos-LÉDERER Emma-SZÉKELY György 1965. 192-193.

328 HÓMAN Bálint 1916. 458.

329 1221 -bői van egy közvetett adat a Csanádon működő pénzverőről. - KRISTÓ Gyula 1994. 541.

112