Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Üvegesek, pénzverdék, ötvösök kapcsolata a nemesfém feldolgozással

gepatony) és Födémes (NagyfÖdémes) lakosai.308 A Dráva szintén az Alpok ércesedéséből származó aranyat szállít. Az Alföld nagy folyóinak, a Tiszának és Körösnek a felső szakaszán szintén előfordulnak aranyércesedések, s az ebből eredő aranyszemcsék az ottani folyóvizekben is jelen vannak.309

Az aranyászok lehetőségeit jelzi, hogy 1823-ban a pesti Duna-parton a Margitsziget magasságában végzett mérés szerint 56 kg homokból 2,6 dkg aranyat lehetett kinyerni. Egy 1891-es felmérés szerint a Drávából egy aranymosó házaspár hetente kb. 1 körmöci arannyal egyenértékű tiszta fémet tudott kimosni.310

A tatáijárás koráig az erdélyi arany- és ezüstbányászat volt a jelentősebb. A Beszterce-Naszód megyei Beszterce, az azzal egybeolvadt királyi kerület, s Radna (Oradna) vidéke volt Magyarország legnagyobb nemesérctermelő körzete. Ezeket a már rómaiak kora óta ismert bányákat a XII. századtól fogva német, szász, bajor eredetű királyi bányászok fejtették. Mégis a XIV. században az itteni bányák lassú sorvadásnak indultak, melynek két oka is volt. Az egyik, hogy a tatárok súlyosan feldúlták a területet. Besztercéről 6000, Radnáról 4000 áldozatot jegyzett fel a túlzó krónikás. Az viszont tény, hogy Radnáról a várost lerohanó tatárok Arisztaldus radnai ispánt hatszáz németjével Kadán tatár kán seregébe fogadták, akiket utóbb kémeknek és tolmácsoknak alkalmaztak. A másik oka az itt folyó ércbányászat visszaszorulásának az volt, hogy az 1250-es évekből IV. Béla király módszeresen betelepítette a Garam-vidéki már ismert nemesérclelőhelyek környékét. A felvidéki bányavárosok ezután gazdag hozamukkal pár évtized alatt megelőzték Radnát, és Besztercét. A Garam vidéki ércbányászat első nyomát az esztergomi érsekség vámszabályzatában leljük, ahol Aurariának (erős túlzással „Aranyország”) nevezik e területet. Az itt folyó aranybányászatra utaló legkorábbi adatot a 1075-ben kiadott garamszentbenedeki apátság alapítólevele említi, amely megemlékezik egy Aranyos nevű helyről.311

Az esztergomi káptalan egy 1227-es Bars megyében végrehajtott határjárásról szóló oklevelében előfordul egy argenti fodina, azaz egy ezüstbá308 MAKSAY Ferenc 1959. 19.

309 TIMAFFY László 1991. 249. - Szádeczky Kardos Elemér becslése szerint a Kisalföld kavicsterületén kb. 1 millió kg arany van elhintve, ennek a kitermelése azonban nem lenne kifizetődő. - VITÁLIS György 1957. 122.

310 GAZDA István 1990. 347.

311 ZOLNAY László 1977. 27.

107