Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Üveggyártók, üveges céhek, üvegárak
tét is használták és a színeket az üveglapra ráégették. Majd amikor a XIII. században a többrétegű üveget (Überfangglas) feltalálták, az üvegablak készítőknek a színek egész skálája a rendelkezésükre állt. Az ötvösök és az üvegfestők közös szervezetbe tömörülését még az is indokolta, hogy mind az ötvösök és mind pedig a festők nemesfémekkel dolgoztak. Ez a magyarázata annak, ha munkájuk során nemesfémet dolgoztak fel, akkor nem nélkülözhették az üveget sem. Az ötvösöknek tárolóedény és nyersanyag, a festőknek díszítendő alapanyag volt az üveg, s így válik értelmezhetővé, hogy miért alkottak társult céheket az ötvösök és az üvegesek is. A szobrászok megjelenését a közös szervezetben a fémöntés technológiájának a rokonsága magyarázza, amely a legközelebb állt az ötvösök munkájához. A drágakő mívesek az értékes köveket nemesfém foglalatba helyezték, s így korai ékszerészeink is alkalmazták rendszerint a fémöntést, valamint ismerték a fémforrasztást. A hazai üveggyártóipar kutatásának egyik nehezen megválaszolható kérdése, hogy mire használták eleink az üveget a középkori Magyarországon. Az egyes szerzők a középkori üveghasználat korlátozott voltára többször is utalnak, mivel az üvegáru drága volt. Ezért, ha megtehették, bizonyos esetekben az üveget más valamilyen anyaggal pótolták. A korabeli várak, kastélyok, módos lakóépítmények ablakait nem mindenhol üvegezték, s az üveg helyett gyakran papírral, vászonnal, selyemmel vagy lantornával borították az ablaknyílásokat. Még a XVI XVII. században is az épületek ablakainak befedésére - mintegy üvegpótlóként - az ún. máriaüveget használták, mint azt a fuleki várásatások is igazolták.298 A XVI. század elején a hazai üvegkereskedésekben egyaránt árulták már üveget, és annak a pótlására szolgáló hegyikristály termékeket, mint például Selmecbányán, ahol az időben, a boltban vásárolható üveggyöngy és üvegablak mellett hegykristályból csiszolt szemüveget és tintatartót is árusítottak.299 Még a XIX-XX. századi gyáriparban is alkalmazták a megfelelő hőálló üveg híján az üveg pótlására a muszkovitot. 298 KALMÁR János 1959. 39. 299 ZOLNAY László 1977. 270. 101
