Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - BITSKEY ISTVÁN: Végvár és kultúra

tatta.22 Szoros kapcsolatban állt Melius Juhász Péterrel, aki Egerben a luthe­ránusok ellen hitvitázott, főúri jegyespárt esketett össze, s több könyvét is patrónusának, az egri várkapitánynak és feleségének dedikálta. Mágócsy hív­ta Egerbe 1564-ben Szegedi Gergelyt, aki a környékben sikerrel szilárdította meg a helvét irány gyülekezeteit, s itt állította össze énekeskönyvét, amely majd posztumusz kiadványként jelent meg Debrecenben (1569).23 Szegedi Gergely a kor egyik legmegrázóbb törökellenes siralmas könyörgő énekét Egerben írta meg 1566-ban, „mikor tatár miatt felföldnek lön rablása. ”24 A következő várkapitány, Forgách Simon ugyancsak a protestantizmus tá­mogatója, ő maga lutheránus volt, de a helvét irány prédikátorának, a Witten- bergben és Genfben tanult Szikszai Hellopeus Bálintnak egri tanári és lelki­pásztori tevékenységét mindenben segítette. Noha Forgách Simon egész éle­tét a törökellenes küzdelmekben töltötte, a literátori tevékenység sem volt idegen tőle: öccsének, Ferencnek híres történeti müvéhez, a Tinódi énekeit is forrásként használó históriájához (De statu reipublicae Hungaricae commen- tarii, 1572) magyar nyelvű kritikai megjegyzéseket fűzött, Melius Péter egyik prédikációskötetének kiadását pedig anyagilag is támogatta.25 Fiait a legjobb külhoni egyetemeken külföldön taníttatta, közülük Zsigmond később az ország nádora, Ferenc esztergomi érsek lett, Mihály pedig a kor legművel­tebb humanistái közé tartozott, Justus Lipsiussal levelezett, az utazásról szó­ló orációja pedig úttörő jelentőségű a hazai irodalomban. A viszonylagos fe­lekezeti békesség volt jellemző Egerre Forgách idejében, 1567-69 között.26 A helyzet Ungnád Kristóf első kapitánysága idején (1569-1576) jelentő­sen módosult, mégpedig az evangélikus felekezet javára. Luther elkötelezett híve volt az egész Ungnád-familia, ennek megfelelően a várparancsnok erő­teljesen fellépett a háromságtagadókkal szemben, lelkészeiket bebörtönöz- tette, kettejüket, Gárgyános (Gratianus) Mátét és Mezőgyáni Ambrust kivé­geztette. A radikális tanok felszámolása után a református gyülekezet ellen fordult, Szikszait elüldözte Egerből, helyette prédikátornak Magdeburgi 22 Szabó András: Mágócsy Gáspár és András udvara. In Magyar reneszánsz udvari kultúra. Szerk. R. Várkonyi Ágnes. Bp. 1987. 263-278. 23 Régi magyarországi nyomtatványok, I. Szerk. Borsa Gedeon etc. Bp. 1973. 264. 24 Balassi Bálint és a 16. század költői. Sajtó alá rend. Varjas Béla. Bp. 1979. 733 (Magyar Remekírók). Lásd még erre Varjas Béla: Kovacsóczy Farkas feljegyzései és Szegedi Ger­gely, MC. 1970. 129-151. 25 RMNy 259. 26 Szabó János Győző: i. m. 1977. 111. 193

Next

/
Oldalképek
Tartalom