Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - KENYERES ISTVÁN: Az egri várbirtok igazgatása a 16. században

rült sor, amikor a főpapi méltóságot olasz származású személy töltötte be. Ennek alapján feltehetjük, hogy a gubemátori igazgatási rendszer itáliai eredetű lehetett.17) Egerben a kormányzón kívül külön jövedelemkezelőket (administrator proventuum) választottak, akiket 1468-tól 1499-ig név szerint is ismerünk.18 Feladatuk nyilvánvalóan az egész püspökség jövedelmeinek igazgatására kiterjedt, így az úrbéres jövedelmeken kívül a kiterjedt tizedterület adminisztrálására is. Érdekes, hogy ezután már nem neveznek ki adminisztrátort.19 Egerben szintén 1468-tól nyomon követhetően az udvarbírák (provisor) intézték a vár ellátását. 1493-tól azonban a két tisztséget, a jövedelemkezelőét és az udvarbíróét összevonták, ekkortól kezdve úgy tűnik, hogy kizárólag az udvarbíró intézi a kiterjedt püspöki uradalmak központi igazgatását.20 Az udvarbíró egyre jelentősebbé váló pozícióját jelzi, hogy esetenként már őt nevezte ki a püspök alispánnak.21 A számadások készítésében püspöki számvevő (magister rationum) működik közre.22 Az uradalom területi igazgatását, az esztergomi érsekséghez hasonló módon, az ofificiálisok végzik, akiknek első összeírását az egri püspöki uradalom 1476. évi urbáriumában lelhetjük fel.23

A püspöki és királyi Eger igazgatása (1548-1563)

A prefektus (1548-1558)

A Mohács után világiak kezére került, legtovább a Perényi család birtokolta Eger igazgatásáról sajnos nem sok információ áll rendelkezésünkre.

17 Eger esetében Havassy vetette fel az itáliai eredetet: Havassy, 1986/1. 14. p.

18 Havassy, 1986/1. 17-18. p.

19 Az 1500 és 1508 közötti időszakban már nem említik a tisztséget a püspöki számadásokban. E. Kovács, 1992.

20 Az 1493-ban kinevezett Ősi György 1498-ig egyszerre viseli a két tisztséget, 1499-ben Vajai László személyében ugyan még kineveznek egy jövedelemkezelőt, azonban 1501-től már csak az udvarbíró szerepel. Archontológiai adatok: Havassy, 1986/1. 17-18. p.

21 Szóláti Balázs egri provizor (1501-1508) egyúttal Heves megyei alispán is volt. Liptai László pedig 1516-ban volt püspöki udvarbíró és alispán egy személyben. Havassy, 1986/1. 17. p. Havassy, 1986/2. 34., 43. p.

22 1508-ban szerepel egy Florentino Florius Gorus magister rationum: E. Kovács, 1992. 336. p.

23 MÓL DL 37008. Fennmaradt az urbáriumnak egy másik, szintén XVI. századi verziója is, amelyen tévesen 1576. évi dátum szerepel: MOL E 554 Föl. Lat. 1180/e. föl. 339-354. Az egri officiolátusokról részletesen ld. alább.

51