Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - JENEY-TÓTH ANNAMÁRIA: Bocskai István fejedelmi udvara 1605 nyarán (A kolozsvári városi számadások tükrében)
líti, hogy a magánkihallgatásra Bocskai tanácsosai és előkelői körében került sor. A számadáskönyv pontos időmegjelölés nélkül utal arra is - elutazása előtt nem sokkal talán 24-én —, „ Urunk Ofelséghe bíró uramnak szemtől szembe meghatta volt, hogy az csausznak gazdálkodgyunk mindaddig, amíg Ofelséghe Medgyesről meg nem jőne. ”22 Bocskai tehát a város főbírójával, Gellyén Imrével is személyesen találkozott, ennek keretében kerülhetett sor a mintegy 80 forintot érő aranyozott kupa átadására is.23 A korábban említetteken kívül Pethő Ferenc, Perényi Gábor és István, Melith Péter, Telegdi Ferenc, Korláth István, Bocskai Miklós, Dessewííy Ferenc, Kékedy György, Belényessi György, valamint rajtuk kívül még számos partiumi, felső- magyarországi és erdélyi birtokos tartozott Bocskai kíséretéhez. Bár az erdélyiek száma alulreprezentált, a nátiók képviselői közül hiányoznak a szászok és a székelyek. Ez nem véletlen, ugyanis mint már említettük e két nátió képviselői kérték a fejedelmet, hogy tegye át az országgyűlés színhelyét Medgyesre, ezért ők el sem jöttek Kolozsvárra. A jezsuita források szerint például nem jelent meg Petki János, aki ekkor Udvarhelyszék kapitánya, ebben a minőségében képviselte a széket a medgyesi gyűlésen. A szászvárosiakon kívül más szász város küldöttségét nem említette a számadáskönyv.24 Az udvarból természetesen nem hiányozhattak az „adminisztráció tagjai” sem, így itt találjuk a kancelláriai titkárokat, Péchi Simont és Rimay Jánost is, akik a kancellár melletti napi teendők ellátása végett tartózkodhattak Kolozsváron. A már előbb említett másik nagy csoportot, az „Urunk Őfelsége ifjai”- ként felsoroltak alkották. A számadás feljegyzője 21 főt sorolt ide. Érdemes megvizsgálnunk, hogy mely családok gyermekei voltak képviseltetve. Nem említik közöttük az apródként az udvarban tartózkodó Báthori Gábort és Rákóczi Györgyöt.25 Ez utóbbiról elképzelhető, hogy édesapja kíséretében tartózkodott a városban. Míg a Kolozsváron tartózkodó udvartartás tagjai között az erdélyiek igen csekély számban jelentek meg, az ifjak körére épp az ellenkezője volt a jellemező: a 21 fő nagyobb része erdélyi család gyerme22 KvSzám 11/XIX. a. 90. 23 Uo. 89. „22 Augusti Urunk Őfelségének vettünk egy aranyos kupát, mely teszen fd400 80 d —. Hány girás volt mongya meg és hol vötte, de mint vötte giráját " - szólt a számvevők kérdése Gaszner György sáfárpolgárhoz. 24 Uo. 65. 25 Nagy László utal rájuk: Uő. 2000. 224. 271
