Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - KENYERES ISTVÁN: Az egri várbirtok igazgatása a 16. században

és a középnemesi rétegbe történő integrációját jelzi, hogy fia, aki magtalanul hunyt el 1588-ban, már igen tekintélyes birtokvagyon felett rendelkezett.101

A tisztségvállalás esetleges motivációjára jó példa lehet a már említett Kövér Ferenc esete. Kövér egyébként jelentős hódoltsági birtokállománnyal bírt már egri hivatala előtt: 1575-ben megszerzte Túrt (Nagytúr, mezőváros, Külső-Szolnok) és Tiszavarsányt (mezőváros, Külső-Szolnok vm.) zálogba 6 évre 3000 Ft-ért. Kövérnek azonban gondja támadt a két jelentős, más birtokos-jelölteket is vonzó mezőváros birtoklása kapcsán a Lorántffyakkal és Serényi Mihállyal. Egri szereplése kapcsán legtöbbször ez ügyben intézkedik, ami arra utalhat, hogy Kövér úgy ítélte meg, hogy az egri udvarbíró pozíciójából könnyebben tud birtokai védelme érdekében eljárni.102 Kövérnek egyébként sikerült birtokot szereznie egri tevékenysége idején: 1578-ban 5500 magyar Ft-ot kölcsönzött az uralkodónak. I. Rudolf a Magyar Kamara jövedelmeiből rendelte el a kölcsön kifizetését azzal a feltétellel, amennyiben Szent György napjáig nem tudják megtéríteni, akkor az akkor Szendrő várához tartozó, a tapolcai apátság egykori birtokát, Görömbölyt (Borsod vm., itt Görömbl) kapja zálogba.

A sort még folytathatnánk, annyi bizonyos, hogy a püspöki birtoklás idején a legtöbb egri uradalmi tisztviselő, főként az udvarbírák számára kiemelkedő tisztségnek számított hivataluk, nem csak a jelentős fizetés miatt, hanem a birtokszerzési lehetőségek okán is. Ez a helyzet a kamarai birtokkezelés idején azonban fokozatosan megváltozott és a tisztviselők helyzete is egyre kilátástalanabb lett, így a korábban vonzónak számító hivatalra egyre nehezebben találtak kandidálót. Az ekkor hivatalt vállalókat bizonyára más célok motiválhatták, a korábban jelentéktelen hivatalokat betöltő, többször is éveken át fizetetten dézsma- vagy rovásadószedőknek103 bizonyára előrelépést jelentett az egri udvarbíróság, ezenkívül a magas fizetés továbbra is igen vonzó lehetett, vagy akár mint a Kövér Gábor esete is bizonyítja, éppen hogy birtokaik, érdekeik védelmében látták el hivatalukat.

101 Sugár, 1993-94. 90. p.

102 Még diósgyőri várnagysága idején merült fel a probléma: Id. MOL E 254 1577. márc. no. 49., ápril. no. 34. júl. no. 11. Kövér, mint egri udvarbíró sorozatos panaszai az ügyben: uo. 1577. okt. no. 6., no. 18. nov. no. 6. 1578. jan. no. 7. no. 13.

103 Ebben az időszakban szereplő udvarbírók közül Bódy Menyhért és Hartyáni János is ro- vásadó-szedők voltak, utóbbi a még jelentéktelenebb gratuitus labor (vármunka-megvál- tás) beszedőjeként is tevékenykedett. Ld. függelék.

85