Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - R. VÁRKONYI ÁGNES: Kihívások és alternatívák. Dobó, Tinódi, Balassi
STUDIA AGRIENSIA 24, 2006 R. Várkonyi Agnes KIHÍVÁSOK ÉS ALTERNATÍVÁK Dobó, Tinódi, Balassi Megragadható-e a szellemi összetartozás, a közös vonás az elmúlt közel félezer évvel ezelőtt élt három személyiség között? Azonkívül, hogy a Magyarországot is magába foglaló Európa minden addiginál nagyobb változást hozó évszázadának gyermekei voltak? „Nem fogják idejüket haszontalanul eltölteni” - tudósította a tizenegy éves Balassi Bálint és öccse megérkezéséről az édesapját s egyben üzlettársát egy kereskedő Nümbergben 1565. október 26-án kelt soraival. Megállapítása könnyen általánosítható: a három személyiség egyike sem hiábavalóan töltötte el a számára kiszabott időt. Balassi Bálint (1554-1594) mindössze negyven évet, Tinódi Sebestyén (1505/10-1556) negyvenhat-ötven, Dobó István (1500-1572) hetvenkét esztendőt kapott. Életük ideig-óráig közös színtere a vár. Leegyszerűsítve: Dobó a végvárvédő, Balassi a várostromló, Tinódi a végek históriása: az Eger vár viadaljáról való ének más históriáival együtt, Cronica címmel az 1554. esztendőben hagyta el a kolozsvári nyomdát, mintegy születésnapi ajándékként a zólyomi várban napvilágra jött Bálint úrfmak. Az egri vár mindhármuk számára meghatározó élmény, a vitézi élet, a szerelem, a győzelem és az alkotás öröme. Különben eltérő utakat jártak be, különböző életműveket hoztak létre. A költő megfordult Közép-Európa fontos városaiban, és eljutott az Óceánig. A históriás énekmondó útja Baranyától Kolozsváron át Kassáig vezetett, s soha nem jutott túl a Királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség határain. A várkapitány ugyan járt Kolozsvárott, Augsburgban, Prágában, s Pozsonyban országgyűlésen és a várbörtönben is, neve azonban egyedül az egri várral fonódott össze. Portré Balassiról maradt. Tinódi arcára legfeljebb következtethetünk. Dobó arcvonásait a vörös márvány síremléken a kor művészeti szokásait követő megformálás rejtette el. 7