Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - KENYERES ISTVÁN: Az egri várbirtok igazgatása a 16. században
megfelelő elhelyezése a pincékben, amely munkálatokban a korcsolyások segédkeztek. Neki kellett kitisztíttatnia a boroshordókat, szükség esetén pedig a vár kádáraival kijavíttatnia. A kulcsárnak napi számadást kellett vezetnie a pincékben található boroshordókról, melyiket mikor nyitották fel, mennyit vettek ki belőle.47 A borokat forrás közben és hogy ne romoljanak meg, rendszeresen fel kellett töltenie. Ez is a kulcsár feladata volt, csakúgy mint a konzerválás48 egyik fontos kelléke, az ecet előállítása. Ezt általában nem a borból, hanem a borseprőből kellett készítenie. A sáfár (dispensator, curator victualium) általában az élelemkiosztó feladatát látta el, így főként a várban tárolt gabona, liszt, esetenként a hús és húskészítményeknek a vár famíliája számára történő kiosztását végezte. Egyes helyeken külön gabonatárost, latinul frumentarius-t alkalmaztak, míg a kenyér kiosztására külön cipóosztót, vagy kenyerest. Minden nagyobb vár a kenyérsütésre alkalmazott egy vagy több péket. A hús kiporciózása a várbeli mészárosok feladata volt. Nagy jelentőségű volt a sörfőzők hivatala, akik szinte majdnem minden várban előfordultak, különösen ott, ahol nagy számú német katonaság állomásozott. (A sör általánosan addig csak a városokban volt elterjedt. A végvári sörfőzés egy új szakma lehetett, erre utal a sok forrásban előforduló Braxator, vagy Semevelő családi nevű sörfőző.) Szinte mindegyik főbb uradalmi tisztviselőnek, főként az udvarbírónak és az ellenőrnek rendelkezésére álltak lovasok vagy gyalogosok, akiket időnként és helyenként a várőrséghez számítottak, tehát ténylegesen katonák voltak. Az udvarbíróknak egy sor mesterembert kellett felfogadniuk, kádárokat, ácsokat, lakatosokat stb. is. A fenti tisztviselők fizetésére néhány példa: 1562-ben Pilinyi Bálint egri udvarbíró Baltazár deák kulcsárnak (Baltasar litteratus claviger) 40 Ft, Szalay János cipóosztónak (distributor cibonum) 40 Ft-ot, Imre deáknak, mint sáfárnak (dispensator) 16 Ft-ot fizetett.49 1589- 90-ben Batha János kulcsár 49 Ft, míg segédje, Dániel 13 Ft fizetést kapott.50 47 Ld. pl. egy ilyen egri számadást 1549-1550-ből MOL E 554 Föl. Lat. 1180. föl. 214-252. 48 Az ecetet nem csupán konzerválásra használták fel, de katonai-stratégiai jelentősége volt: az elöregedett, benedvesedett puskaport ecettel „frissítették fel.” Csiffáty, 2001. 125-126. p. 49 MOL E 554 Föl. Lat. 2128. VI. Pilinyi Bálint udvarbíró számadása a pénzbevételekről és kiadásokról, 1562. május 10. 1563. július 31. föl. 31 r. 50 Az egri váruradalom 1589-90. évi számadáskönyve. MOL E 554 Föl. Lat. 1180. XIV. föl. 177v. 67
