Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - KENYERES ISTVÁN: Az egri várbirtok igazgatása a 16. században
Rendelkeztek a püspöki birtokok területi igazgatását ellátó officiáli- sokkal kapcsolatban is: eszerint az officiálisok csak a megszabott jövedelmeket húzhatták az offíciolátusaikból, az ellenőrnek pedig különösen kellett ügyelnie, nehogy mustra idején a zsoldosok közé keveredjenek és onnan is zsoldot húzzanak, ill. hogy az officiálisok mindig officiolátusuk területén tartózkodjanak (15. pont). Az ellenőrnek felül kellett vizsgálnia a várbeli praebendáriusok, familiárisok tevékenységét, fizetésüket, és szükség szerint el kellett őket bocsátania, ill. nem engedhette a királyi harmadból való fizetésüket (17. pont). Teendői közé tartozott a tizedszedés, ill. bérbeadás ellenőrzése is, nem engedhette meg pl. hogy a távolabb fekvő, török fennhatóság alatt lévő területek tizedeit fele áron adja bérbe az udvarbíró. A vár számára beszedett tizedek esetében pedig arra kellett ügyelnie, hogy amennyiben azt helyben eladták, akkor az csak a legmagasabb áron történhetett (18-19. pont). A tizedbérlet-összegek beszedése az ellenőr feladata volt (21. pont). Feladata volt a püspökség birtokjogainak óvása, ha valaki lefoglalt jövedelmeket, kötelessége volt azok visszaszerzése, akár fegyveres erővel is, ill. jelenteni tartozott azt az uralkodónak és a püspöknek is (22. pont). Ügyelnie kellett arra, hogy az eladott gabona vagy a kimért bor árát hozzák be a várba, és figyelemmel kellett kísérnie az összegek felhasználását (23. pont). Az ellenőrnek minden, a várba szállított gabonáról vagy borról igazolást kellett kiállítania. Ez a rendelkezés azt a célt szolgálta, hogy minden jövedelemről tudomással bírjon és nehogy az udvarbíró pl. becsempésszen bármit a várba az ő tudtán kívül, és így eltitkolhassa a jövedelmeket. Az ellenőr feladata volt a majorságok ellenőrzése is. A károsan működő hivatalnokok elmozdítására fel kellett szólítania az udvarbírót (29. pont). Az ellenőrnek ügyelnie kellett a várbeli borkészletek helyes felhasználására is. Ugyan a kulcsár az udvarbíró beosztottja volt, az ellenőr egy saját szolgálót tartott a kulcsár ellenőrzésére, akinek minden hordó beszállításánál vagy csapra verésénél jelen kellett lennie, ügyelnie kellett, hogy a kulcsár készítsen megfelelő mennyiségben ecetet (31. pont). Ugyanígy a sáfár mellé is ki kellett rendelnie egy szolgálót (32. pont). Az ellenőrnek fel kellett mérnie, hogy mennyi a vár napi bor-, hús-, liszt- és kenyérszükséglete, és nem engedhetett annál több kiadást. (Az utasítás szerint napi egy hordó bor, egy ökör, egy sertésnyi szalonna elegendő a várbeliek élelmezésére, 34-35. pontok). Az instrukció egyik lényeges pontja az volt, miszerint az uralkodó megtiltotta, hogy az egri várban az udvarbíró vagy helyettesei és ezek tiszttartói kocsmáltatást végezzenek, ennek szigorú betartatása szintén az ellenőr feladata volt (38. pont). 62