Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - KENYERES ISTVÁN: Az egri várbirtok igazgatása a 16. században

Rendelkeztek a püspöki birtokok területi igazgatását ellátó officiáli- sokkal kapcsolatban is: eszerint az officiálisok csak a megszabott jövedel­meket húzhatták az offíciolátusaikból, az ellenőrnek pedig különösen kellett ügyelnie, nehogy mustra idején a zsoldosok közé keveredjenek és onnan is zsoldot húzzanak, ill. hogy az officiálisok mindig officiolátusuk területén tartózkodjanak (15. pont). Az ellenőrnek felül kellett vizsgálnia a várbeli praebendáriusok, familiá­risok tevékenységét, fizetésüket, és szükség szerint el kellett őket bocsáta­nia, ill. nem engedhette a királyi harmadból való fizetésüket (17. pont). Teendői közé tartozott a tizedszedés, ill. bérbeadás ellenőrzése is, nem en­gedhette meg pl. hogy a távolabb fekvő, török fennhatóság alatt lévő területek tizedeit fele áron adja bérbe az udvarbíró. A vár számára beszedett tizedek ese­tében pedig arra kellett ügyelnie, hogy amennyiben azt helyben eladták, akkor az csak a legmagasabb áron történhetett (18-19. pont). A tizedbérlet-összegek beszedése az ellenőr feladata volt (21. pont). Feladata volt a püspökség birtok­jogainak óvása, ha valaki lefoglalt jövedelmeket, kötelessége volt azok vissza­szerzése, akár fegyveres erővel is, ill. jelenteni tartozott azt az uralkodónak és a püspöknek is (22. pont). Ügyelnie kellett arra, hogy az eladott gabona vagy a kimért bor árát hozzák be a várba, és figyelemmel kellett kísérnie az össze­gek felhasználását (23. pont). Az ellenőrnek minden, a várba szállított gaboná­ról vagy borról igazolást kellett kiállítania. Ez a rendelkezés azt a célt szolgál­ta, hogy minden jövedelemről tudomással bírjon és nehogy az udvarbíró pl. becsempésszen bármit a várba az ő tudtán kívül, és így eltitkolhassa a jövedel­meket. Az ellenőr feladata volt a majorságok ellenőrzése is. A károsan műkö­dő hivatalnokok elmozdítására fel kellett szólítania az udvarbírót (29. pont). Az ellenőrnek ügyelnie kellett a várbeli borkészletek helyes felhasználására is. Ugyan a kulcsár az udvarbíró beosztottja volt, az ellenőr egy saját szolgálót tartott a kulcsár ellenőrzésére, akinek minden hordó beszállításánál vagy csap­ra verésénél jelen kellett lennie, ügyelnie kellett, hogy a kulcsár készítsen megfelelő mennyiségben ecetet (31. pont). Ugyanígy a sáfár mellé is ki kellett rendelnie egy szolgálót (32. pont). Az ellenőrnek fel kellett mérnie, hogy men­nyi a vár napi bor-, hús-, liszt- és kenyérszükséglete, és nem engedhetett annál több kiadást. (Az utasítás szerint napi egy hordó bor, egy ökör, egy sertésnyi szalonna elegendő a várbeliek élelmezésére, 34-35. pontok). Az instrukció egyik lényeges pontja az volt, miszerint az uralkodó megtiltotta, hogy az egri várban az udvarbíró vagy helyettesei és ezek tiszttartói kocsmáltatást végezze­nek, ennek szigorú betartatása szintén az ellenőr feladata volt (38. pont). 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom