Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - KENYERES ISTVÁN: Az egri várbirtok igazgatása a 16. században

logos, ehhez járult még az egyéb katonai személyzet. A teljes évi zsoldkölt- séget 62 156 rajnai Ft-ra becsülték.9

A váruradalomnak tehát 1000-1300 főnyi katonáról, közel 62000-90000 rajnai Ft zsoldköltség előteremtéséről kellett gondoskodnia. Tegyük hozzá, hogy gyakorlatban nem csupán ennyi ember élelmezését és ellátását kellett megszervezni, hanem a katonákkal többnyire együtt élő családtagokról is gondoskodni kellett.10 Feltehetően nem mindegyik katonának volt családja, így a demográfiai kutatások során használt 5-ös szorzót sem alkalmazhatjuk mechanikusan, de így is bizonyosan két-három ezer ember ellátását kellett a váruradalom igazgatási személyzetének megoldania.

Az egri püspökség uradalma és jövedelmei

Az egri várhoz nem tartozott váruradalom, viszont a kiterjedt egri püspöki birtokokat a középkorban is Eger várából kormányozták, így elfogadható a szakirodalomban általánosan használt egri várbirtok, váruradalom kifejezés használata. Az egri püspöki uradalmak és azok bevételei révén a Mohács előtti Magyarország egyik legjövedelmezőbb egyházi méltósága volt az egri püspöké. A 16. század elején 16-18 ezer Ft-ra volt tehető a püspökég jövedelme, 1525-ben pedig Vincenzo Guidotto velencei követ 22 000 Ft-ra becsülte.11 1548 után az uradalomnak három fő bevételi forrása volt: 1.) a váruradalomból, 2.) a várhoz csatolt rendkívüli jövedelmekből, 3.) és az ország észak-keleti részét (9 vármegyét) magába foglaló egri egyházmegye dézs- májából. Az egri vár bevételei az 1550-es évek elején 12-17 000 Ft-ra rúgtak (a természetben befolyt jövedelmeket nem számítva), a bevételek nagysága az 1570-80-as években már 53 000-75 000 magyar Ft körül mozgott és a vár török kézre kerülte előtt, 1594-1595-ben is elérte a 60 000 magyar

9 Az 1583. évi vizsgálat anyagát ld.: Kenyeres, 2001/2. 163—168. p.

10 A katonasággal együtt élő családtagokra ld. Kenyeres, 2001/1. 174-176. p.

11 A korabeli fennmaradt számadások szerint 18,6 ill. 17,7 ezer Ft volt a jövedelem. Kandra, 1887. 333—458. p. Az 1500. április 12.-1501. április 12. közötti számadás szerint 16007 Ft 95 den. készpénzbevétel volt (beleértve a tizedbérleteket és a kocsmáltatást is.). E. Kovács, 1992.1-21. p. Gudiotto jelentését és annak kritikáját ld. Fügedi, XV. sz. püspökök. 98-99., 111. p. Ezzel a jövedelemmel az egri püspök az esztergomi érsek a váradi és pécsi, valamint az erdélyi püspökök jövedelmeivel azonos nagyságrendű bevételekkel bírt.

49