Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - TÜDŐS S. KINGA: Székelyföld - Egy különleges határvédelmi rendszer. A templomvárak a 16. századtól a 18. századig terjedő időszakban
az két oláh orzag zeljen vagyon és gyakran törökok és oláhok miatt rablás esett, vadnak közöttük magok oltalmára épített erős Casteliok és Cintermek, kiket nagy költségekkel puskákkal, szakálasokkal, porral, golyóbisai valamennyire meg erősítettek volt. ”21 A 16. században a tűzfegyverek elterjedésével a háromszéki templomvárak fegyvertára is bővült kisebb méretű ágyukkal. Erre vonatkozó adataink bár későbbről vannak, de nem zárják ki, hogy korábban ne léteztek volna. Az illyefaviak például 1793-ban „Lukács káptalannak ágyú igazításra 36 forintot" fizettek ki22. Veszély idején a templom vár falai mögé menekült lakosság életét a falu érvényes törvényétől független, önálló rendszabályzat igazgatta, amely annak fontos hadi hivatását is bizonyította. Ennek a fegyelmezett önmegszervezésnek a szabályzatai a menedékhelyre való belépés pillanatától a kiköltözködés utolsó mozzanatáig voltak érvénybe. Pontjaiban részletesen előírták a bentlévők mindenkire egyaránt és szigorúan vonatkozó magatartását. Nem tettek kivételt a helybéli vagy jövevény, pap, nemes vagy paraszt között. Amennyiben valaki az előírás bármely pontját megszegte, azt mint törvénysértőt szigorú büntetéssel sújtották. Békésebb időkben, amikor a veszedelemnek még híre sem járta a vidéket, a templomvárak őrzése továbbra is a falu fontos teendői közé tartozott, hiszen falai mögött nemcsak az egyház javait, a fegyvereket, de a lakosság egyetsmásait is őrizték. Amennyiben a falu katonaköteles férfiait Erdélybe vagy más távolabbi vidékekre szólították harcba, úgy az országgyűlési határozat külön előírta, hogy a főnépek és a kapitányok tudtával 16-20 harcos mindig otthon maradjon a „kastélyok” őrzésére23. A templomvárak létrejöttében, Székelyföldön jobban mint bárhol Erdélyben, döntő szerepet játszott a korabeli társadalom sajátos szerkezete, berendezkedése. Ennek hangsúlyozása annál is fontosabb, mert a katonai jellegű székely társadalom különleges színfoltot jelentett nemcsak a királyi Magyarország, de a 16. század közepétől az önálló erdélyi fejedelemség rendszerében is. Ennek a katonai rendű társadalomnak a sajátos viszonyai között élő emberek szabtak tehát keretet a helybéli templomvár-építészet rendszerének. Ok 21 Székely Oklevéltár. Szerkesztette: Szabó Károly - Szádeczky Lajos, Kolozsvár, II. 331. 22 Románia Országos Levéltára. Kovászna Megyei Igazgatóság, Sepsiszentgyörgy, Kéziratszám 369/5, Illyefalva 23 Erdélyi Országgyűlési Emlékek. Szerkesztette: Szilágyi Sándor, Budapest, 1875. I. 465, 527. 330
