Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - TÜDŐS S. KINGA: Székelyföld - Egy különleges határvédelmi rendszer. A templomvárak a 16. századtól a 18. századig terjedő időszakban

juk szerencsésnek, mert véleményünk szerint, ennek az épületegyüttesnek semmi köze nincs a kastély fogalmához. Mind a mai, mind a régi nyelvhasz­nálatban a kastély a feudális birtokgazdálkodás központja, a földesúr, a feje­delem és környezetének állandó lakhelye vagy időszakos tartózkodó helye volt. A 15-16. században jelenik meg korai formája a várkastély, amely át­menet a középkori erődített vár és a későbbi kastély között. Ugyanúgy nem tartjuk kielégítőnek a vártemplom elnevezést sem, amit egyébként igen gyakran hallani a köznapi szóhasználatban is, ui. ennél az épület és várfal együttesénél a meghatározó szerep a templom épületének ju­tott, érte és köréje építették fel a várfalakat. Véleményünk tehát, hogy e sajátságos funkciót leginkább a templomvár fogalma fejezi ki, hiszen egységét tekintve elsősorban a templom, másodsor­ban a vár elemei vesznek benne részt. Költségesebb, de ugyanakkor biztonságosabb védelmet nyújtott a magas, vastag, néhol két várfallal is övezett tornyokkal, esetleg bástyákkal erődített templomvár. Itt a várfalak védőszerkezete is bonyolultabb volt. A védőfalak belső-felső negyedében fából ácsolt védőfolyósóról lőrések és szuroköntők sokasága nyílott. A bejárati rész védelmének fokozására még különálló ka­puerődöt, un. barbakánt is emeltek, amint arról a nagyajtai, alsócsemátoni, zabolai templomvárak is tanúskodnak. A Barnasággal szomszédos Háromszéken épült templomvárakat többsé­gét tornyokkal erősítették. Volt ahol csupán egyetlen tornyot építettek a várfal­hoz (Zabola, Gidófalva, Illyefalva - ez utóbbi belső várfala), máshol ket­tő (Sepsiszentgyörgy), hármat (Lem- hény, Alsócsemáton), vagy négyet mint Bölönben. A vidék templomai között külön színt képvisel az Ojtozi-szoros köze­lében lévő kézdiszentléleki. Különös tízszögű várfalával és kerek törpe tor­nyaival egyedülálló a háromszéki mű­emlékek között. Védőfala mai állapo­tában későbbi átépítés eredménye. A 15. és a 16. század folyamán a tűzfegyverek gyors fejlődése és el­terjedése a védőrendszereket is mó­326 4. kép. A gidófalvi templomvár

Next

/
Oldalképek
Tartalom