Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - GEBEI SÁNDOR: A kozákság mint a lengyel végek határőrsége (1569-1648)
kellett teljesítenie a porogokon túl, Hortyica-szigetén azért, hogy a Dnyeperen egyetlen hajó se juthasson le a tengerre, hogy a török és a tatár helységek biztonságban legyenek, hogy a szicsi és az ukrajnai, a lenti (szabad) és a fenti kozákok együttműködése megszűnjön, és nem utolsó sorban azért, hogy a regiszterből kizártak lázongásaira ne kerülhessen sor. . .abban az esetben, ha (a kozákok - G.S.) hálátlannak mutatkoznának őfelsége ezen kegyeiért, nem áll- nák szavukat és megszegnék adott esküjüket a jelen szerződés minden, vagy akár egyetlen pontjában is, akkor az adományozott jogaik és szabadságaik megsemmisülnek.. .”49 — olvasható a dokumentum befejező passzusában. A kurukovi szerződéssel a lengyel korona végérvényesen csapdába került. Olyan társadalmi problémát kellett volna megoldania, amely a megoldhatatlanság mozzanatát hordozta magában. Tudniillik, a társadalomból való tömeges kiszakadás folyamatának, a kontroll alól kiszabaduló önszerveződésnek és a territorriális elkülönülésnek — amelyek a kozákosodás kísérőjelenségei, de fokmérői is - kellett volna elejét venni Ukrajnában, éppen ott, ahol egyre inkább a másik centrumnak, a kozák szicsnek a hatása érvényesült. Az államhatárokon belüli engedetlenek lajstromozottakra és lajstromból kizártakra bomlottak. A lajstromozottak rendfenntartó erőként való alkalmazása csak tüneti kezelést jelentett, mert a lajstromból kizártak mindig megtalálták a szicsbe vezető utat. Az igazi, a polonizáció és a katolicizmus nélküli kozák eszmét a - nemesi szolgáltatásoktól mentes paraszti életmódot, a katonai demokrácián nyugvó társadalmi szerződést - nem a lajstromozottak, nem a királynak és a szejmnek behódoló kozákság képviselte, hanem a fennmaradásért minden irányba hadakozó zaporozsjei (= za porogami = a zuhogok mögött élő) szabadok „fővárosa”, a szics. Paradox módon, a kozákok fokozatosan bővülő regisztrálása a megbomlott társadalmi rend helyre- állítását éppen hogy nem segítette, hanem még inkább bomlasztotta. Valamennyi Ukrajnában élő emberben kifejlesztette a kozák öntudatot. Minden Ukrajnában élő férfi kozáknak tekintette magát és a kozákokat megillető szabadságokra (földhasználat, immunitás, elöljárók választása, saját bíráskodás) formált igényt,50 holott de jure ezekkel a kiváltságokkal csak a lajstromozottak bírtak. Ezért minden vipiszcsik (=regiszterből kihúzott, vagy regiszterbe nem kerülő) csak az alkalomra várt, hogy a kozákokat ért valós 49 Memuari II. 144-147. 50 Golobuckij V. A.: Zaporozsszkaja Szecs. In: Voproszi isztoriji 1970/12. 96. 308
