Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - GEBEI SÁNDOR: A kozákság mint a lengyel végek határőrsége (1569-1648)

őket, hogy a tatárokat megtámadják, kirabolják, állataikat elhajtsák és a zsákmány nagy részét maguknak tartsák meg. Hivatalosan tehát nem vetették be a lengyel király katonáit, azaz de jure a Rzeczpospolita nem sértette meg a Krímmel létező békéjét. Ellenben a „lentiek”, a „Nizovii”, a szicsiek - akárcsak a tatárok - a központi hatalommal dacolva évről évre portyákat vezettek délre, hol a krímiek, hol a Fekete-tengerparti török városok, kikötők ellen. Miután a királyi tilalmak és szigorú büntetést kilátásba helyező parancsok hatástalannak bizonyultak a kozákok féken tartására Zsigmond Ágost király új taktikával kísérletezett. Ő volt az első lengyel uralkodó, aki az engedetlen, szabad kozákokból királyi zsoldba fogadott 1572-ben egy 300 fős „királyi kozák”, ún. lajstromozott egységet. Egyértelmű, hogy ennek a minimális létszámú, királyi hűségre felesketett lajstromos kozákságnak nem lehetett feladata a „dnyeperi kozák önkényeskedés” felszámolása, de perspektívát kínálhatott a „hivatalos” társadalomba visszailleszkedni akaróknak.

A lengyel-török, tatár békét veszélyeztető incidens elsimítására mozgásba jött a diplomáciai gépezet. Báthori István lengyel király ígéretet tett III. Murád szultánnak is, de Devlet-Girej (Giráj) krími kánnak is a helyzet normalizálására. Báthori István 1578. április 4-én kibocsátott körleveleiben azt olvashatjuk, hogy a kozákok önkényeskedésükkel veszélyeztetik az állambékét, ezért kénytelen erőszakot alkalmazni. Utasította a kijevi vajdát, Konstanty Ostrogskit és a sztarosztákat (cserkasszi, kanyevi, korszunyi, braclavi stb.), hogy a „lentiek ellen fegyverrel vonuljanak”, erőnek-erejével számolják fel a kozákságot = tudniillik, a törvényen kívüliséget. Hogy mennyire tisztában volt az uralkodó a hadi vállalkozás kétes kimenetelével, arra bizonyíték Martin Broniewski követutasítása. A Krímbe indított Broniewski a küszöbön álló zaporozsjei támadást hivatalosan is bejelentette a kánnak és Báthori nevében felhatalmazta arra is, hogy a tatárföldre menekülő kozákokat szabadon elfoghatja, megbüntetheti.26 Báthori - a jövőre is gondolva - azt is a kán tudtára adta követén keresztül, hogy egy ilyen hadjárat nem oldja meg a kozák kérdést, egy katonai akcióval nem lehet kifustölni maradéktalanul a kozáko26 Zródla dziejowe. tom IV. Warszawa, 1877. 76. - Az 1578-ra vonatkozó utalás, tulajdonképpen a már 1576 decemberi királyi utasítás ismétlése volt. Eszerint: azokat a kozákokat, akik a Dnyeperen átmerészkednek (vagyis a zuhogókon túlra), a tatárok elfoghatják, minden következmény nélkül akár halállal is büntethetik őket, azok a „Kozaki nizowe” (lentiek), akik a Dnyeperen innen felbukkannak, ahol a királyi várak állnak, ott a királyi sztaroszták büntetésére számíthatnak.

299