Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - GEBEI SÁNDOR: A kozákság mint a lengyel végek határőrsége (1569-1648)
nemcsak a békés viszonyok megőrzése céljával. Feladata volt az is, hogy a déli végvidéket, ahol útja a Krím felé vezetett, és a Krím-félszigetet, a tatárok országát feltérképezze.7 (Ebből a tényből egyes kutatók Báthori István törökellenes hadjáratának az előkészületeit olvasták ki!) Ukrajna első, igen részletes kartográfiai ábrázolása, a Litván Nagyfejedelemség történetét kartográfiailag is feldolgoztató Mikolaj Krzysztof Radziwill trocki, majd vilnoi vajda parancsára készült el 1600 előestéjén. A több kiadást is megért atlasz szerint (pl. a második, Amszterdamban (1613) nyomtatott variáns szerint) az 1569 előtt Litván Nagyfejedelemséghez tartozó Ukrajnában az utolsó, azaz, a legdélibb lakott városok Kamenyec (Kamieniec) - Braclav (Braclaw) - Cserkasszi (Czerkassy), a Fekete-tengerbe ömlő Dnyeszter, a Déli-Bug és a Dnyeper melletti települések - voltak. Ettől a vonaltól délre feküdt az édesvízben szűkölködő senki földje, az ún. Vadmező (Gyikoje polje). Valójában a krími, a nogaji, az ocsakovi, a bel- gorodi (akkermani) tatár hordák legeltették itt, az országhatárok nélküli pusztákon a méneseiket. A „Radziwill-i mappa” különösen azért érdekes, mert a Dnyeper alsó szakaszáról, Cserkasszi város és a folyó torkolatvidéke közötti területről - mintegy 50 km-es szélességben - pontos, helyszíni rajzot közöl. Feltüntették rajta a Dnyeper folyó zuhatagait, a folyó szigeteit, az ártereket, a gázlókat, a sópárlásra alkalmas tavakat, a kozákok szállásait stb.8 Elsősorban a katonai szempontok figyelembe vételével készült az a kraj-t, a végeket ábrázoló atlasz, amelyet a 14 évig (1631-1645) lengyel zsoldban szolgáló francia hadmérnök, Wilhelm Le Vasseur de Beauplan állított össze.9 IV. Ulászló lengyel király és Stanislaw Koniecpolski nagyhetman (ukrán mágnás) megbízásából a francia katona-mérnök több mint tíz éven át tartózkodott a terepen, maga helyszínelte az ukrajnai térséget, személyesen gyűjtötte a hadviseléskor nélkülözhetetlen tényeket, majd térképre vitte az esetleges hadszíntér adatait. A Beauplan-i atlasz magától érthetően precízebb, több információt hordozó, mint a 17. század eleji Radziwill-i. Az 1631—1645-ös állapotoknak megfelelő kartográfiai felvételek között három is van, amely a Dnyeper stratégiai helyzetét hangsúlyozza mind a kozákok, mind a tatárok elleni akciók esetén. Nemcsak a kozák-tatár összecsapások feltételezhető 7 8 9 Aleksandrowicz, Stanislaw: Stosunki z Turcj^ i Tatarszczyzn^ w kartografn staropolskiej XVI-XVII wieku. In: Polska. Niemcy. Europa. Studia z dziejów mysli polítyeznej i sto- sunków miçdzynarodowych. (Pod red.: A. Czubynskiego) Poznan, 1977. 95., 96-97. Ua. 97-98. Ua. 98-99. 294
