Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - G. ETÉNYI NÓRA: Magyar végvári katonák a tizenötéves háború nürnbergi újsághíreiben
szerepel,43 melyről azonban nem közöl részleteket a szöveg. Eger ostromáról szintén egy Siebmacher metszet szerepel, mely a korban népszerű német illusztrált Philipp Uffenbach ábrázolásának átvétele volt.44 A krónikába egy 1598 októberében egy Budát nem a Duna, hanem Pest felől bemutató Siebmacher metszet45 is bekerült. A krónikában szereplő metszetek másik része azonban egyértelműen nem könyvillusztrációként, hanem szöveggel ellátott röplapként jelent meg. Kanizsa 1601-es ostromáról például egy röplapot mellékeltek, melyhez a felirat szerint a metszet a kanizsai táborban készült. A még a várostrom idején készült szövegben kiemelik, hogy Ferdinánd főherceg Don Johan de Medici, a mantovai herceg, spanyol erősítéssel miként ostromolják a várat, de a metszeten hármas halmon látható kettős kereszttel ellátott zászló jelzi, hogy a magyar lovasság miként helyezkedik el a német lovasok mellett a Székes- fehérvár felé vezető útnál. Csak a krónika bejegyzése utal arra, hogy a vár visszafoglalása kudarcba fulladt. Kanizsa 1601-es sikertelen ostromáról egy másik, Siebmachcrtől származó metszetet is mellékeltek. Szintén szerepelt a nürnbergi városi krónikában Buda 1602-es sikertelen ostromáról egy röplap, ahol azonban a metszethez csatolt szövegből már az is egyértelmű, hogy a vár felszabadítási kísérlete kudarccal zárult. A sajátos képes krónika a friss hírek iránti igényt és az események közötti összefüggés keresését is jelzi. Ennek tükrében nem meglepő, hogy mekkora sikere volt a korban Ortelius müvének. A török elleni háború eseményeit összefoglaló mű a második részben, az éppen aktuális hadi események vonatkozásában alapvetően gondosan válogatott újsághírekre támaszkodva nyújtott reális és adatgazdag beszámolót az eseményekről. A hiteles és sokoldalú információ iránti igényt jelzi, hogy az Ortelius mű 1603-ban és 1604-ben is megjelent, sőt a békeidőszakban is közkedvelt maradt 1615 és 1620-ban is megjelent változatlan formában, míg 1665-ben folytatásával együtt került napvilágra. Előadásomat örömmel zárnám azzal a fordulattal, hogy Balassi Bálint török elleni küzdelméről és Esztergom ostromakor szenvedett halálos sebeiről is írtak a korabeli újságok. Sajnos ennek egyelőre nincs nyoma, pedig Esztergom ostromairól, különösen az 1594-es végül sikertelen ostromról nagyszámú egyidejű újság és metszettel illusztrált röplap is megjelent, sőt ismert, 43 Nürnberger Chronik Nr. 191. 961. oldal 44 Rózsa György: Városok, várak, kastélyok. Régi magyarországi látképek Budapest, 1995. 37. 45 Rózsa György: Budapest régi látképei XIII. tábla Kat.sz. 7. 44—45.0. 288
