Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - NYAKAS MIKLÓS: Bocskai szabadságharcának kezdetei és a bihari várak

maradt, Nagykerekiben lelkész, innen körülbelül egy év múltán Kassára ment magyar elsőpapnak. A közéletben is elsőrangú szerepet játszott, előbb Bocskainak, azután Rákóczy Zsigmondnak, majd Bethlen Gábornak legbizalmasabb híve. Valószínűleg ő volt szerzője a Bocskai védelmére kiadott Apológiának (1608) is. Bocskai hadainak rendtartása egyébként előírta a rendszeres hitéletet, már ekkor, s különösen a második hajdúfelkelés során a hajdúk érvrendszerében a protestáns szempontok kiemelkedően fontosak voltak.22

Érdemes idéznünk a hajdúk Bocskainak adott hitleveléből, amelyet üres szólamnak azért nem tekinthetünk. E szerint „Az mi hit levelünket attuk az nagyságos Vytézlő Bocskay Istvánnak, ez körösztinsignek s az mi Orzagunk- nak s ides Hazánknak legh fő képpen az égi Igaz Hitnek megh oltalmazására kötöttünk hitvei erre magunkat s hogi edgüt ilnink s halnánk az égi Igaz hit mellet megh. ”23

Meggyőződésünk tehát, hogy a hajdúk és Bocskai kapcsolatát az tette különösen szorossá, hogy maguk is e tájról valók voltak, s amikor Bocskai mellé álltak, otthonukat, tűzhelyüket és hitüket is védelmezték.

S most nézzük a várak szerepét a felkelés kezdetén.

Fontos tudnunk, hogy az erősségek közül akkor még egy se volt a töröké s német katonaság is csupán egyben - a váradiban - tanyázott. Ez volt, természetesen, a legfontosabb és legerősebb valamennyi között. Vára, amely a székesegyházat is magába foglalta, Gyula eleste (1566) után vált különösen fontossá. 1604-ben még nem készült el teljesen, öt bástyája közül a leg- nagyobbik, a délnyugatra néző későbbi Bethlen-bástya, csak földből és fából épült, de azért az 1598-as török ostromot kiállta. Gyalókay számításai szerint, komoly ostrom esetén a tulajdonképpeni vár védelméhez legalább 2400 főnyi őrség kellett.24 Ennyi azonban 1604-ben se volt benne állandóan; mindamellett csak 1606. november 22-én hódolt meg Bocskai hadának. Igaz, hogy rendszeres ostromra nem is került a sor.

22 Benda Kálmán: Alvinczi Péter Történeti feljegyzései. In: Ráday Gyűjtemény Évkönyve. 1955. Alvinczy Péter: Magyarország panaszainak megoltalmazása és válogatás prédikációiból, leveleiből. Válogatta Heltai János. Bp. 1989. Bocskai kifejezetten Alvinczy kérésére Bihar megyére és ezen belül elsősorban a Berettyó mentére és Körösök vidékére megújítja és alkalmazza korábban általános érvénnyel kiadott mentességét a ref. lelkészözvegyek és árvák jogait illetően. MÓL Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára - Libri regii - 7. 224-224 b.

23 Nagy László: A Bocskai-szabadságharc katonai története. Bp., 1961. Függelék.

24 Gyalókay Jenő: Nagyvárad ostroma 1660-ban. In: Hadtörténeti Közlemények 12.(1911) 31^18.

255