Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - GIZINSKA CSILLA: Egy lengyel vitéz magyar végvárakban a 16. század végén

azonban homályban marad, Mikulski szerint23 kevés a valószínűsége, hogy Zamojski állta volna a költségeket. A 2. kiadás azonban jelentősen eltér a korábbitól, azonkívül, hogy láthatóan gondosan előkészített kiadásról van szó, egyes verseket átír, beleteszi jelöletlenül testvére, Mikolaj két versét, ill. egy rejtélyes kilétü Krzysztof Woltazy 19 versét is.24 Továbbá a 2. kiadásból hiányzik az a magyar nyelven íródott magyar tárgyú füzet is, amelyet még az 1. kiadáshoz mellékelt. A tüzet sorsa ismeretlen, tartalmára csupán Czahrowski feljegyzéseiből lehet következtetni - Báthory Zsigmond, erdélyi fejedelem miután 1595-ben bekapcsolódott a török elleni harcokba, a szerző neki is felajánlotta szolgálatát s az erre vonatkozó gondolatait foglalta bele magyar nyelven. Mikulski szerint ebből a füzetből csupán egy példány létezhetett, amit Zamojskinál bemutatott, s valószínűleg ott elkallódott.

Czahrowski magyarul jól tudott, ezt bizonyítja az a kétsoros magyar szövegrész, amely a [6] Kanizsán írt siratóénekben fordul elő lengyelre fordítással együtt:

„Kegyelmednek en uram eoremest zolgalok,

Veiled zoksyghes helen elek es megh halok.”

Magyar ismerőseit idézi, akik egykor így udvaroltak neki, majd hálátlanul cserben hagyták, s ő mindenét elvesztette.

Ezenkívül fennmaradt egy kassai polgárhoz intézett 1599-es keltezésű levele, amelyben Kassán különböző személyeknél zálogba helyezett értéktárgyainak visszaszerzésére tett kísérletet25:

„ Nem szeretnék további károkat szenvedni, így is lehetőségeimhez képest sok kár ért, az hazájukért szolgálva saját véremmel kilenc évig, amiért Lengyelországba a testemen található, pogány kéztől származó sebeken kívül mást nemigen hoztam. ”26

23 Tadeusz Mikulski 1947. 32—34.

24 Mikulski 1937-es kritikai kiadása a két kötet kompilációjaként jött létre. A két kötet közötti eltéréseket Mikulski pontosan feltünteti, Id: Tadeusz Mikulski 1937. 39 41. Továbbá mellékletben megadja az egyes versek kézirati változatait is, ld: Tadeusz Mikulski 1937. 126-130.

25 Angyal Endre: Bárok polski a wçgierski. In: Studia z dziejów polsko-wçgierskich sto- sunków literackich i kulturalnych. Szerk. Jan Reychman. Wroclaw-Warszawa Karków, 1969. 184-189.

26 Eredeti szöveget ld.: Egy lengyel főúr levele elzálogosított kincsei ügyében. Ed. -Ó-A (Béla Pettkó). Történelmi 7ar(1883). 181-184.

227