Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - SUDÁR BALÁZS: Török énekmondók Egerben

STUDIA AGRIENSIA 24, 2006

Sudár Balázs

TÖRÖK ÉNEKMONDÓK EGERBEN

A törökkori végvidék életének, művelődésének már-már topikus figurája az énekmondó, aki lantjával a kezében várról-várra járva megénekli korának eseményeit, versbe foglalja a várostromok, bajviadalok krónikáját. Lelkesíti a vitézeket, gyászolja a halottakat, hozza-viszi a híreket. Magától értetődőnek tűnik, hogy efféle zenészek a törökök között is muzsikáltak. S valóban, mind a keresztény utazók - Stephan Gerlach, John Burbury, Heinrich Lichteinstein -, mind pedig a muszlim krónikások - Dzselálzáde Musztafa, Ibrahim Pecseví - jó néhányszor megemlékeznek róluk, Balassi Bálint pedig fordított is a verseikből. Művészetük azonban némiképp eltért attól, amit a magyar irodalomban megszokhattunk. A legszembetűnőbb különbség talán az, hogy valódi históriás énekeket nem szereztek, énekelt formában, mindenki számára érthető népi nyelven nem dolgozták fel koruk eseményeit. „Török Tinódi”-kat hiába is keresnénk.1

A török énekmondás, az ástÁköltészet kettős gyökerű, egyrészt a hagyományos, iszlám előtti török énekmondás, másrészt az iszlám misztika, a szú- fizmus hagyományaiból táplálkozik. Bár e két forrás viszonylag gyorsan összeolvadt, bizonyos tartalmi különbségek máig is felfedezhetőek. Az első hiteles szövegemlék a 14. századból való, a lejegyzett versek száma azonban csak a 18. században emelkedik ugrásszerűen. Nincs mit csodálkozni ezen, hiszen az ásikköltészet elsősorban szóban teijedt - és terjed mai is —, s éppen a lejegyzés számított különlegesnek, nem pedig annak hiánya.2 A vers1 A kifejezést talán Joseph von Hammar-Purgstall használta először. (Geschichte des Osmanischen Reiches. III. k. Pest, 1828. 356. o.) A kérdésről máshelyütt hosszabban értekezem. Sudár Balázs: „Görösgál ostroma” 1555-ben és a hódoltsági török epikus költészet. Hadtörténelmi Közlemények 115(2002):2, 362-363. o.

2 Az ásikköltészetről általában: Sudár Balázs: A Palatics-kódex török versgyűjteményei. Török költészet és zene a XVI. századi hódoltságban. Budapest, 2005. 77-80. o. Az ásikköltészet kialakulásáról: Sudár Balázs: A muszlim klasszikus költészet és a török énekmondás kezdetei. In: Folklór és irodalom. Szerk.: Szemerkényi Ágnes. Budapest, 2005. 277-287. o.

199