Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - R. VÁRKONYI ÁGNES: Kihívások és alternatívák. Dobó, Tinódi, Balassi
szánalomra méltó látványt nyújtott. ”18 Eger vára bekerült a metszetek nemzetközi forgalmába.19 Az ostromról az elmúlt évtizedekben irodalomtörténészek, történészek s a város ismert kutatói sok, eddig ismeretlen forrást tártak fel, kitágították a vizsgálatok látószögét, számos részletet tisztáztak, és új összefüggéseket világítottak meg. Nyilvánvaló lett, hogy Eger vár védelmének jelentőségét tárgyszerűen értelmezni csak a történelmi helyzet teljes összetettségében lehet. Messzebb kell tekinteni a várfalak, s az „országunk gallérja”, „országunk köpenyének rojtja” és hasonló képekkel jellemzett, megfogyott Királyi Magyarország szűk határainál. Behatóbb figyelmet érdemel az emberi tényező, bár a védők személyi teljesítményét már a kortársak is különlegesnek tekintették. Dobó ritka vezetői képességekkel rendelkezett. Szervező tehetsége, előrelátása, takarékos gazdálkodása, mindenekelőtt pedig személyiségének integráló készségei nélkül a vár elvész. Minden elnézést kizáró szigorú katonai fegyelmet teremtett, és képes volt a várbeli társadalom legjobb teljesítményét biztosítani. Felismerte és hagyta érvényesülni a tehetségeket. Átlátta Bornemisza Gergely különleges képességeinek horderejét. Bőven van rá példa a tűzfegyverek elteijedésének évszázadában, hogy az ostromok kiszámíthatatlan eseményei miatt kitör a pánik. Hogyan őrizte meg lelkierejét a védősereg a lőporrobbanás, a tűz, a szörnyű sebesülések után is? A bonyolult védelmi harc összehangolása, irányítása Dobótól különleges képességeket, összpontosító, áttekintő készséget, gyors döntéseket, nagy fizikai, szellemi teherbírást kívánt. Tudatában kellett lennie, hogy nemcsak a várat védi. Dobó kapcsolatban állt az 1550-es évek meghatározó politikai csoportjával, s ez a csoport Eger vár védelmét a török elleni háború országos ügyének tekintette. Erre vall a Regni Hungáriáé descriptio vera című térkép. Az 18 Hopp Lajos: Az „antemurale” és „conformitas” humanista eszméje a magyar-lengyel hagyományban. Balassi Kiadó, Budapest, 1992. 109-110. - 1552. november 23, Public Record Office London, SP 68/10 583 — Centorio, Velence: 1566. 221—224. Idézi: Jászay Magda: A kereszténység védőbástyája olasz szemmel. Budapest, 1996. 127, 306-307 - Bakó Zsuzsanna: Egy „nemzeti mítosz születése. Gondolatok Székely Bertalan Egri nők című képe kapcsán. AGRIA, XXXVIII., 2002. 309-324. 19 OSzKK, App. Hung. 428, 599, 3069, 3070. Vő. Rózsa György: Eger, Hatvan ábrázolásai. Heves megye műemlékei. I—III. köt., Budapest, 1969-1978. - Rózsa György: Régi várképek. Budapest, 1955. - Szalai Béla: Magyar várak, városok, falvak metszeteken. I. köt. A mai Magyarország. Budapest, 2001. 14, 63. -Lőkös Péter: Eger 1552-es ostromának ábrázolása a 16-17. századi erdélyi szász és szepességi német irodalomban. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2000/4. 261-292. 17