Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - SARUS KISS BÉLA: Egy hegyvidéki végvár katonai infrastruktúrája. Murány katonasága, építményei és fegyverzete

Összegzésként itt érdekesebbnek tartom inkább, hogy azokat az építkezése­ket vegyük sorra, amelyekre a vár „üzemeltetése” miatt volt szükség. A malom, a felvonó, a sörfőző és a kút, tehát azok az építmények, melyek a vár katonái­nak ellátása szempontjából létfontosságúak voltak, gyorsan elkészültek. Ha ezek elromlottak, vagy mint a sörfőzőt, szétrombolták, akkor azt gyorsan helyreállí­tották. Nyilvánvaló volt, hogy ezek létfontosságúak az ellátás, ezzel a vár védel­me szempontjából. Atöbbi építmény munkálatai valószínűleg több pénzt, és biz­tosan több (robot)munkát igényeltek, mint ami a vár rendelkezésére állt. Megfi­gyelhető azonban hanyagság is a várak építményeinek kezelésénél. A kevés anyagi és munkaidő ráfordítással megoldható épületeket sem hozták helyre. A korszakban modemnek számító építészeti átalakítások a várat teljesen elkerülték.193 Az előterjesztésekben szó sem esett arról, hogy sarokbástyákat vagy egyéb, a hadügyi forradalom várépítészetére jellemző építési megol­dást valósítsanak meg. Ennek csak az egyik oka, hogy a vár akkori állapotá­ban is hatékonyan tudott ellenállni egy ostromnak (a modemnek számító tűzfegyverek segítségével). Egy nagy átalakítást az sem tett lehetővé, hogy az hatalmas munkába és mérhetetlenül sok pénzbe került volna. Egy olyan várban nagy építkezést folytatni, amelybe lovas szekérrel nem lehetett be­hajtani, csak nagy költséggel lehetett volna. 193 A hadügyi forradalom magyarországi építészeti hatásaira: Domokos, Ottavio Baldigara 20-29. p. 164

Next

/
Oldalképek
Tartalom