Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - R. VÁRKONYI ÁGNES: Kihívások és alternatívák. Dobó, Tinódi, Balassi

új árkokkal, magas sáncokkal tétette ellenállóbbá a vár védőmüveit. Versenyfutásban az idővel nem tudott mindent megvalósítani, de 1552-re a várat Béccsel és a környékkel postajárat kötötte össze. Kémekre a király központi kormányzata már ekkor sokat költött, és Dobó hírszerző hálózata Konstantinápolyig ért.14 A vár szűkebb és tágabb körében a kisebb várak megerősítése és Szolnok korszerűsítésének kiharcolása ugyancsak Dobó stratégiai látásmódját dicsérte. Már az 1550-es évben hatalmas török nyomás nehezedett a várra és környékére; Eger előrelátható ostroma országos üggyé vált. A rendek elérték, hogy a király a bécsi hadiszertárból rendelt Egerbe 10 ágyút és 600 puskát. Dobó hosszú ostromra számított, nagymeny- nyiségű élelmiszert halmozott fel és megszervezte a váron belül a folyamatos lőporgyártást.

Ferdinánd király a török hadjárat kivédése és az osztrák örökös tartományok megóvása céljából szervezett kisebb haderőt,15 de már nem akadályozhatta meg, hogy Veszprém, Hollókő, Drégely, Szécsény, Buják és Ság romjain az oszmán hadijelvények hirdessék a félhold feltartóztathatatlan terjeszkedését. Hamarosan réz sarló hirdette Temesvár és Szolnok tornyain, hogy a török legyőzhetetlen. 1552. augusztus 10-én Mohács óta a legnagyobb nyílt- színi csatát nyerték az iszlám harcosai Palást mellett, és a két hadvezér, Erasmus Teuffel és Pallavicini Sforza is fogságba esett. De Eger vára 1800 főnyi fegyveressel a lehetőség szerint felkészült az ostromra, mire szeptember 11-én Kara Ahmed székesfehérvári pasa és Khádim Ali budai beglerbég 40 000 főnyi serege körülzárta. A török tüzérség nagy technikai fölénnyel rendelkezett, 20 falromboló bombarda és 100 kisebb ágyú tizenkét napon át törte a falakat. Királyi felmentő sereg nem érkezett.

Az ellenfelek az oszmán világ és a keresztény világ egyaránt egyetemes jelentőségében értelmezték az egri ostromot. Európa régi vágyát, majd sür14 Sugár István: Az egri vár kémei és fegyverei a várszámadások és leltárak tükrében (1549-1562). In: Az egri múzeum évkönyve 13(1975) 101-106. - Kamody Miklós: Hírközlés, levelezés a török hódoltság idején. - Pálffy Géza: Hírszerzés és hírközlés a török kori Magyarországon. - Kenyeres István: A királyi posta a 16. században. Paar Péter pozsonyi postamester számadásai alapján. — Németh István: Információszerzés és hírközlés a felső- magyarországi városokban. Valamennyi tanulmány In: Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben. Eger, 1999.

15 Ferdinánd király és Miksa főherceg rendelkezéseit a Kriegsarchiv és a Staatsarchiv anyagából feltárta: Szántó Imre: A végvári rendszer kiépítésének és fenntartásának költségei Magyarországon a XVI. század második felében. 1977. 21-43.

15