Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - SARUS KISS BÉLA: Egy hegyvidéki végvár katonai infrastruktúrája. Murány katonasága, építményei és fegyverzete
A nagymennyiségű hadszert, illetve az előállításukhoz szükséges alapanyagokat sokáig a vár legkülönbözőbb helyiségeiben tárolták. Bár az uralkodó - a várat felmérő biztosok jelentései alapján - már 1551-ben hadszertári épület létrehozására utasította a Magyar Kamarát, ez csak 15 évvel később jött létre. A hadszertár építésére kiadott első parancs szerint a várban nemcsak az élelemnek, hanem a fegyvereknek is olyan épületet kell építeni, amelyek alkalmasak ezek megőrzésére, így erre hatvan magyar forintot kell adnia a Magyar Kamarának.125 1553 januárjában az uralkodó megsürgette a Magyar Kamarát, hogy a murányi építkezéseket hajtsák végre.126 A szükséges pénzt a Kamarának kellett az udvarbíró rendelkezésére bocsátania. Mathias Beer jelentéséből tudjuk, hogy a hadszertár 1555 tavaszáig biztosan nem készült el, de a Murányban vizsgálatot folytató biztosok még 1558 januárjában is a vár területén szétszórva találtak ágyúkat, melyek felett még ideiglenes fedél sem volt. A hadszertár épülete a Haditanács 1564. szeptemberi javaslata alapján került ismét napirendre. Az Udvari Kamarának azt javasolta, hogy 300 Ft-ot kell a murányi hadszertár építésére adni,127 de az Udvari Kamara csak 1566- ban rendelte el a Magyar Kamarának, hogy 200 Ft-ot adjon a fegyvertár építésére,128 ami azonban még ebben az évben el is készült. A számadáskönyv tételei között jól elkülönítve, külön fejezetben sorolják fel az ezzel kapcsolatos kiadásokat („Expensae ad extructionem novae domus armamentarii”). Az új hadszertárban három kemencét építettek, és az épületet 16.200 zsindellyel fedték be. Az építkezés munkadíja 232,04 forint volt. 1567. február 6-án Maskó a Haditanácsnak már azt jelezte, hogy a murányi hadszertár befejezéséhez és felszereléséhez mire lenne még szüksége.129 Az, hogy három kemencét is építettek az új hadszertári épületbe azt mutatja, hogy fémfeldolgozásra és megmunkálásra is felkészítették a hadszertári műhelyt. Iványi Béla szerint Károly főherceg „Offension und Defension beratschlag Ordnung”-ja alapján 1576-ban a várakat mint tüzérségi egységeket egyes központok köré csoportosították.130 A felső-magyarországi részen Szatmár 125 ÖStA HKA GBU Bd. 387 fol. 204r-207r Bécs, 1551. április 28. 126 Uo., Bd. 388. föl. 129v—130r. Graz, 1553. január 19. 127 ÖStA HKA HF Prot. Bd. 257. föl. 302r. 1564. szeptember. 128 Uo., Bd. 271. föl. 135v. 1566. június 25. 129 ÖStA KA Prot. Bd. 147. 6r. 1567. február és Uo. Bd. 148. föl. 7r. 1567. február. 130 Iványi, A tüzérség története Magyarországon 1928. 155-156. p. 146