Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - R. VÁRKONYI ÁGNES: Kihívások és alternatívák. Dobó, Tinódi, Balassi

Változást Dobó életében valószínűleg az hozott, hogy kapcsolatba került a Buda török megszállása után szervezkedő magyar politikai elit csoportjával. Nádasdy Tamás (1498-1562), Zrínyi Miklós (1508-1566) horvát bán és szigetvári kapitány, az 1542-ben hazatért Oláh Miklós (1493-1568) egri püspök, Verancsics Antal (1504-1573) kancellár és diplomata, Balassa János (1510-1576) és mások új politikát kezdeményeztek. A Királyi Magyar- ország adott keretei között, ragaszkodva az I. Ferdinánd királlyal lehetséges konszenzushoz, a megmaradt ország egységét akarták előkészíteni, védelmi erejét próbálták korszerűsíteni. Dobó minden bizonnyal apósa, Sulyok Balázs királyi főkamarás révén került szorosabb kapcsolatba velük. Gazdag ember volt, nősülése révén rangos rokonokkal, és máig kellően nem tisztázott lengyelországi összeköttetések növelték tekintélyét. Első hivatali tisztségét 1543-ban kapta: az egri püspökség tizedét bérlő Tisza-melléki nemesek a sajószentpéteri gyűlésük végzése értelmében visszaadták az uralkodónak a vár megerősítésére az addig bérelt egri püspökség tizedét, és Ferdinánd király Dobót bízta meg az adó beszedésének bizalmi és különösen nehéz feladatával.

A Flabsburg-kormányzat politikai irányváltását a váradi béke (1538) után óvatos kezdeményezések jellemezték. Pest visszavételének kudarcát a Succès - sus rerum Hungaricarum anni 1543 című munka azzal hangsúlyozta, hogy Pécs, Siklós, Székesfehérvár, Esztergom, Tata is a keresztény Európa közös vesztesége. De a német birodalmi seregek 1544. évi hadjárata Buda megvételére ugyancsak vereségbe fulladt, s a két Habsburg uralkodótestvér, Ferdinánd és V. Károly 1547-ben békét kötött Szulejmán szultánnal. De alig hallgattak el a fegyverek, a béke máris felbomlott, mert Ferdinánd király, megegyezve János király özvegye, Izabella királyné kormányzójával, Fráter György (1482-1551) váradi püspökkel és bíborossal, hogy az akkor még keleti királyságnak nevezett erdélyi országrészt egyesítik a Királyi Magyarországgal. A kísérlet tragédiába torkollott, Fráter Györgyöt megölték Ferdinánd zsoldosai, s megkezdték Erdély gazdasági értékeinek kézbevételét. Szulejmán mozgósította a tevehajcsárokat, vagyis elrendelte a magyarországi hadjárat előkészületeit. A célja az volt, hogy elfoglalja Felső-Magyarország legfontosabb várát, a Királyi Magyarország és Erdély között az összeköttetést és a Lengyelországba vezető utat biztosító Egert.

Mohács után nagyrészt a magyar társadalom találékonysága segítségével kiépült a Kárpát-medence hajlatában, a síkság peremén, a hegyvidéknek támaszkodva az erdők és a vizek védelmében a korabeli Európa leghosszabb

13