Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - R. VÁRKONYI ÁGNES: Kihívások és alternatívák. Dobó, Tinódi, Balassi

ges államkoncepciója elhalványodott. A magyar követek beszédei a speyeri, regensburgi, augsburgi, frankfurti fejedelmi gyűléseken a Szulejmán támadásának kitett Buda védelmére „állandóan hangoztatva a keresztény világ szolidaritását, az európai egységes keresztény szellem utolsó dokumentumainak tekinthetők, mely ekkor már a nemzeti államok kezdődő elzárkózásakor elvesztette uralmát a lelkeken. Egyházi és világi fejedelmek ridegen, üzleties szellemben tárgyalják a magyarok kérését, folyton azt mérlegelve, mit és mennyit csikarhatnak ki politikai és vallási engedményekben a császártól, ha a török ellen segélyt adnak. ”2

A középkori értelemben vett Universitas Christiana eszméje elmúlóban volt, de a tágan értelmezett kultúra az addig felhalmozott tudás, világlátás, tapasztalat javaival egyben a megújulás ösztönzőjéül is szolgált. A változó Európát összefogó új fogalom, a Respublica Christiana tágas keretet adott az új eszméknek és új törekvéseknek. A humanizmus, a reneszánsz, a reformáció, a tridentinum és az újra felfedezett antikvitás értékrendje pedig gazdag tartalommal fogalmazta meg a kialakuló birodalmak, nemzetállamok, a kereskedő országok céljait és érdekeit.

A16. század Európában a megújulások kora. A nyomdászat, a csillagászat, a protestáns etika, az anyanyelvi kultúra, a katolikus reform, az új világkép addig nem is álmodott lehetőségeket tárt fel a személyiség előtt. Térben és a gondolkozás dimenzióiban egyaránt kitágult a világ. A felfedezések, a térképészet tudománya, a hosszú tengeri utakra képes, megnövelt térfogatú hajók, a tájékoztatás, hírközlés hálózata új távlatokat nyitott a kereskedelem előtt. Ismeretlen növények, szokások, kultúrák bőségével ismerkedett Európa. Átalakult az államrendszer, tűzfegyvereivel, olaszbástyás várépítkezésével, az állandó hadseregek kiépítésével minden addiginál nagyobb léptékű változás zajlott a hadviselésben, hadiiparban és hadtudományban. Meggazdagodnak a kikötővárosok és a bányavállalkozók. Kiépülnek az uralkodói és főúri fényes udvarok. Létrejönnek az új típusú bankok, a részvénytársaságok, elindul beláthatatlan ívű útjára a nyomtatott sajtó. Küszöbön az információrobbanás. Az olasz reneszánsz tűzijátéka után a század végén már az atlanti partokon nyüzsög a világ. Új világlátás hódít, az ember felismeri, hogy önállóan intézheti sorsát és önmagáért felelős. Kibontakozik a személyiség méltóságának és kiválóságának kultusza. Felfedezik a tájat, a természet gyönyör2 Szekfű Gyula: Magyar történet. In: Hóman Bálint - Szekfű Gyula: Magyar történet. Budapest, 1935, II köt. 586, III. köt. 25, 101-102, 230, 114, 138.

9