Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)

III. NEMESI KÖZBIRTOKOSSÁGOK HEVES MEGYÉBEN - 5. Közművek, középületek

Ugyanekkor foglalkoztak Hevesen a Nyitrai keresztjéhez kivivő ka­nális ügyével. Mivel a rendelt felvigyázó, Császár József meghalt és a felügyelet nélkül maradt csatornában megszaporodott a víz, különösen a Hegyes kocsmánál kell rendbe tenni a kanálist. Homér János számtar­tót és Szabó Imrét bízták meg, hogy fogadott napszámosokkal tisztít- tassák ki a csatornát, és a közös kasszából finanszírozzák a folyamatos karbantartását. Azt is eldöntötték, hogy a Lévay Miklós kapuja felé ve­zető híd helyett egy jó állapotú híd épüljön a közös kasszából. A községi utak közül 1831-ben az úgynevezett Jász utca járhatatlan, az utazó kocsik, szekerek elsüllyednek. Ezért elhatározták, hogy Homér János számtartó, Borbély József inzsgyinér napszámosokkal és az utca­beliek segítségével tegyék járhatóvá az utcát. A vályogtéglavetés is sok kárt okozott a szekérutakban és a gyepekben. Az 1831. decemberi köz­gyűlésen elrendelték, hogy „aki vályogtéglát akar vetni vagy hányatni, az árkokhoz közel, a földek lábánál hányattassa, hogy sem az utak, sem a gyepek el ne boríttassanak és ne rongáltassanak. A felvigyázásra Radits János directort kérték fel. ” Még 1823 decemberében foglalkozott a köz­gyűlés az Átány felől Hevesnek tartó debreceni országút ügyével. „A Bá­ró Orczy Lőrinc Úr részén lévő taksások által oly annyira elboríttatott (az út), hogy két szekér egymás mellett el nem mehetne. A földes urak meg fogják kérni b. Orczy Lőrinc urat, hogy azokkal a taksásokkal, akik a ma­guk portájuknak a felárkolásával az országutat úgy összeszorították, azok által az országút a maga régi állapotába hozandó vissza. ”197 A közös tulajdonban lévő épületek folyamatos karbantartása és anyagi finanszírozása gyakran szerepel az atkári nemesi közbirtokos­ság közgyűlési témái között is. Ugyan a haszonbérleti szerződések kö­telezték a bérlőket, hogy a vendégfogadót, a mészárszéket és az istállót jó állapotban tartsa, de 1857. szeptember 27-én a haszonbérlő kérésére a közgyűlés megbízza az igazgatót a bérelt épületek „nélkülözhetetlen s a leltár szerint a közbirtokosságot terhelő kijavítások elkészítteté­sére”. 1862-ben „határoztatott, hogy a korcsma tetőnek azon része, amely rosszabb kárban vagyon, az újonnan zsindeleztetődjön, az falu 197 HMGy. 98.1.31. 79

Next

/
Oldalképek
Tartalom