Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)

III. NEMESI KÖZBIRTOKOSSÁGOK HEVES MEGYÉBEN - 4. Regálék - b) Vásártartás

gyűlés határozata szerint az árokkal való kerítést választják úgy, hogy a lovak felhajtása egy helyen történjen, mivel a vásárban egy állatorvos van alkalmazva. Ugyanezen az október 24-i gyűlésen - amelyen 7 közbirtokos jelent meg - foglalkoztak a Földművelésügyi Minisztérium, a megyei alispán és a járási főszolgabíró azon intézkedésével, miszerint „a közbirtokosság a heti piacok tartamára is köteles okleveles állat-orvost alkalmazni... A járási állat-orvos szemben a közbirtokosság ajánlatával minden heti piactól 3 forintot követel. Ezen összeg túl magas, mert egy évre 156ft-ot tenne ki”. Határozatot hoznak, hogy az állatorvos követelését túl magasnak tartják, mivel a heti vásárok rövid időtartamúak, ekkor csak sertéseket árulnak, az állatorvosnak nincs sok elfoglaltsága a vásárban és a magángyakorlatát ezeken a napokon is teljesítheti. Megbízták az elnököt és két közbirtokossági tagot, hogy tárgyaljanak a díj mérsékléséről.

A vásárban vitás kérdések fölötti bíráskodásra is sor kerülhetett. Erre utal az 1846-os számadásban szereplő kifizetés: 15 ft a „vásári bíráskodási honorárium” a járási főszolgabíró és az esküdtek részére.193

A piaci cédulaház inventáriumában szerepelt 1844-ben két vízipuska, ami tűz esetén kerülhetett használatra. Valószínűleg azokról van szó, amelyeket 1838-ban készíttetett a közbirtokosság 80 forintért Hupka János lakatossal és 4 ft-ért az asztalossal. 1846-ban már a vízipuskákat tartó deszkabódéról olvashatunk, s ekkor az egyik elromlott vízipuskához új ládát csináltattak 10 forintért az asztalossal, a fém munkákért pedig 7 ft 30 kr-t fizettek a lakatosnak.

A vásártartás joga 1911-ig volt a Nemesi Közbirtokosság tulajdonában. A közbirtokosság 1911. augusztus 8-án tartott közgyűlése határozza el, hogy a vásártartás jogáról lemondanak és vételre kínálják fel a községnek. Heves község képviselő-testülete 1911. augusztus 23-án foglalkozott a kérdéssel. Határozatában a testület tudomásul veszi a közbirtokosság lemondását a vásártartási jogról. Az elöljáróság számá193 Az abonyi közbirtokosságban is működött a piac- és vásárbíró, akinek feladata a beszedett díjak összegyűjtése és az igazgatónak átadása, a „hibák megakadályozása és eltávoztatása", a rend fenntartása. A vásári bírósági eljárás szóbeli volt, ami nem zárta ki, hogy jegyzőkönyvet vezettek. Kállay István 1983. 132.

77