Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)
III. NEMESI KÖZBIRTOKOSSÁGOK HEVES MEGYÉBEN - 4. Regálék - a) Korcsmáltatás, mészárszék, bolt
csak szó'lleje vagyon, szabadon mérik boraikat sokféle színek alatt, de vannak olyan parasztemberek is, akik más helyről vagy mástól megvesznek öt, hat akó bort a magok számára, és azt másoknak szabadosán elmérik. Nemkülönben a nemes földesurak között is találtatnak, akik boraikat szabadon méretik a maguk házánál. ” 1887 végén olvashatunk arról, hogy 1888. január 1-jén a Parti és a Hegyes kocsmák új bérlőkhöz kerülnek. Az átadás előtt szükségesnek tartja a közbirtokosság, hogy a kocsmák és melléképületek állapotát vizsgálják meg. A boltokra vonatkozóan csak egy adat található 1831-ből. „Megállapíttatott, hogy 5 boltnál több nem lehet Hevesen. Mind a tekintetes Né gyesi Szepesy Zsigmond Úr részén lévő bolt, mind a nemes Nyírő urak részin lévő és minden ok nélkül használó bolt zárattasson be, s ha azt szépszerével megengedni nem akarnák, azt a törvény rendes útján eszközöltessük. Szepesy Zsigmond tiszttartója kinyilatkozza most is, hogy a boltot be fogja záratni még ezen esztendőben. A Nyírőfunduson lévő boltot a törvényes mód megtartatására sem záratták be, ezért a director folytassa a törvényes eljárást a bezáratásra. ”185 A kocsmáltatás és a mészárszék bérbeadása Atkáron is jövedelmi forrást biztosított a közbirtokosságnak. A bérbeadás árverés útján történt 4 évre - 1885-től 6 évre - Szent György-napi fordulóval. Az árverés idejéül 1857-ben március 19-ét tűzték ki, de előtte az igazgatónak és a jegyzőnek egy tervezetet kellett készítenie, amely tartalmazta a „haszonbérleti szerződés” pontjait az alábbiak szerint: “Mely egy részről az Atkári közös földesuraság - más részről N.N. Haszonbérlő között az atkári kisebb királyi haszonvételeket illetőleg a bent látható feltételek alatt keletkezett. 1. Az Atkári Közbirtokosság részéről a közös kisebb kir. haszonvétel, nevezetesen a bor-, sör- és pálinka mérhetési jog, a 3 holnapig tartó községi korcsmáltatási jognak épségben hagyása, úgy szinte az italok árulása eránt kiadott felsőbb szabályok megtartása mellett az 1857ik évi april 24-től számítandó négy egymást folyton követendő évekre haszonbérbe által adódik, - egyébb eránt bárkinek másnak a határban bort, pálinkát vagy sört illeténként elmérni vagy akónál kisebb 185 HMGy. 68
