Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)
III. NEMESI KÖZBIRTOKOSSÁGOK HEVES MEGYÉBEN - 1. A nemesi közbirtokosságok szervezeti keretei, tisztségviselői
pusztult állapotban vágynak, hogy tűzre való fát is alig adhatnak, hogy jövendó'beli növések annál inkább elősegítessen, s ki ki közülünk jövendőben hasznokat vehesse, az erdó'nek szolgálló hely külön választatván az egészen közöttünk kinek kinek birtokának mennyisége szerint minéműséghez képest a földmérő' által fel osztasson, nyíl vonás által kinek kinek a magáé által adattasson és közönséges tilalom alatt tartasson”.111 A besenyőtelki közbirtokosság 1663-ig vezethető vissza, amikor a török hódoltság alatt elnéptelenedett Nagy-Besenyő, illetve Besenyő emlegetett települést a szomszédos néptelen Tepéllyel együtt a Szihal- mon lakó három új nemes Szabó-fivér zálogba vette Bessenyey Istvántól és Mihálytól. A zálogszerződés eredetileg tizenkét évre szólt, de a Bessenyeiek a két puszta-falut nem tudták többé visszaváltani. 1696- ban Bessenyey Zsigmond örök áron eladta a két pusztát a Szabó-fivéreknek és leszármazottaiknak. 1698-ban a királyi megerősítés után az akkor már népes Szabó família kiköltözött Egerből Besenyő pusztára. Ezzel a családi eseménnyel veszi kezdetét az egykori jobbágy település helyén egy nemesi falu és közbirtokosság szerveződése.117 118 A hamarosan benépesülő Besenyő és a mai napig pusztaként hasznosított Tepély a XVIII. század első felében felosztódott a három Szabó-fivér - András, Péter és Tamás - líneája között. 1730-ban és 1769- ben kötöttek a közbirtokosok Heves megye illetékes tisztjei előtt peregyezséget - transactio - a közösen birtokolt és részben közösen is használt bel- és külterületi földjeik megosztását illetően. A belsőséget leszármazási áganként (línea) hét, összesen 21 fundusra (telek) osztották el. A külterület legnagyobb része nem csak közös birtokban, de közös használatban is maradt. A három línea közösen használta a legelőket és a közterületeket, egy-egy línea közös használatában voltak a rétek és a nádasok, végül a líneákon belül egy-egy család vagy rokoni közösség közösen használta a szántóföldeket.119 A nemesi közbirtokosságot testületi szerv, valamint az általa válasz117 HML VII-1/a. 50. 118 Török Katalin 1989. 283.; vö: Alsó László 1928. 9-10. 119 Török Katalin 1989. 283-284. 38
