Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)

III. NEMESI KÖZBIRTOKOSSÁGOK HEVES MEGYÉBEN - 1. A nemesi közbirtokosságok szervezeti keretei, tisztségviselői

erdőből mindenki irtással bővítette a földjét. Ez azt jelenti, hogy a szán­tóföldeket ekkorra már felosztották egymás között, nem így a réteket, legelőket és erdőket. A rétek még a XVIII. század végén sem voltak fel­osztva, mert egy 1776-os perben a tanúk bizonyítják, hogy a réteket nem szokták felosztani, csak a füvön osztozkodnak meg „ kiki a maga nyilassá szerint”. A XIX. század elején már nincs meg a rétközösség, mert Ivádi Gábor a rétjére tévedt kecskék miatt perre ment atyafiságá- val.101 A közbirtokosok bel- és külterületeinek pontos felmérése, az ará­nyosítás a XVIII. században történt meg a Heves megyei településeken. A 40 falura kiterjedő „Haller - négy família” birtokközösség 1743-ban történt osztozkodását fentebb említettük. Hevesen 1739-ben készült transactio (egyezség) a földesurak kö­zött. Eszerint a települést öt egyenlő részre szabták, amelyiknek is négy egyenlő része Török Ferenc maradékinak, az ötödik rész pedig Babocsay Judit örököseinek fog maradni.102 A tényleges felosztás He­vesen 1744-ben történt meg, amikor a helységet 50 házhelyre osztották, s ennek megfelelően mérték szét a földesurak között a határbeli szántó­kat és réteket. Továbbra is közösen hagyták a legelőket, a kocsmát, a mészárszéket, a vendégfogadót és a menház boltját.103 1761-ben Haller Sámuel, a négy línea családai (Borsányi, Orczy, Szunyogh, Török) és Babocsay Judit örökösei ismét megállapodtak, és megegyeztek a szán­tóföldek háromnyomásos használatában, a rétek kaszálónak hagyásá­ban. Kiköti az egyezség, hogy a közös legelőkből egyik földesúr sem különíthet el a saját marhája számára részeket, nem teheti azt tilalmas­sá. Összeíratja a gyepűkből eddig feltört földek területét, s leszögezi, „hogy ez után az osztály után senkinek a közönségestül (közösből)/og- lalni szabad ne légyen”.'04 Megtörtént az erdők felosztása is: „az erdő maradjon kinek kinek jussára”.105 101 Csizmadia Andor 1979. 14-15. 102 OL P 518/4. R. No. 31. Az adatokat Báryné Gál Editnek köszönöm. 103 Soós Imre 1975. 260-261.; HML IV-9/b/ll. No. 244. 104 HMGY 105 Uo. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom