Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)
IV. PARASZTI ERDŐ- ÉS LEGELŐKÖZÖSSÉGEK - 7. A közös erdő használata
tás429 alapján a legtöbben (79 fő) egy nyilassal (erdőjog), illetve egy gyalogilletőséggel (36 fő) rendelkeztek. Két nyilasa 29 főnek volt. Özv. Sziber Lajosné és Kárász József 12-12 nyilasa a legtöbb. Ebben a nyilvántartásban feltüntették, ha egy-egy nyilast közösen birtokoltak, vagy ha a nyilast valaki eladta. Külön jelezték a gyalogilletőségeket, valamint az illetőségek eredetét, ha az többféle jogcímen járt. Pl. Erdélyi Imre alsó 3 nyilasából egyet a saját földje után kapott, egy gyalogilletőség volt, egy pedig az apósa féle. Ha öröklés révén két testvér birtokolt egy-egy erdő- és legelőilletőséget, akkor egyrészt úgy egyezhettek meg, hogy az egyik örökli a legelőilletőséget, a másik az erdőjogot, másrészt előfordult, hogy az egyik évben az egyik testvér, a következő évben a másik kapta meg az illetőség után járó nyilas fáját. Ezzel a módszerrel igyekezték elkerülni, hogy töredékjogok keletkezzenek. Mindezt rögzítette a közbirtokosság jegyzője. Az erdőilletőséget a legelőjogtól külön is értékesíthették: pl. Bajzát Vince 1933-ban 50 pengőért vett egy illetőséget. A közös erdő legfontosabb hasznából, az évenként kitermelt fából a tagok erdőjoguk arányában részesedtek; a jogosulatlanok csak a szabad gyűjtögetés és a száraz gallyak szedése révén használhatták az erdőt. A fának a jogosultak közötti elosztását a vezetőség intézte. Először me gnome rázták, numerázták, nyilazták vagy kinyilazták a fákat. Ezek a kifejezések azt jelzik, hogy a tagok között számozott vagy megjelölt területet, illetve fát osztottak szét. Tarvágáskor a tagok joguk arányában egy-egy erdőrészt kaptak, amit maguk termeltek ki. Bodonyban és Mi- kófalván rendszerint az akácosban osztottak nyilasokat (területet).430 Ritkításnál és gyérítésnél az álló fákat számozták és elosztás után az vágta ki, akinek jutott. Bélapátfalván az 1930-as, ’40-es években az akácfát szálában (lábon) osztották ki. Ennek intézésével a gazdát és 1-2 tagot bízott meg a választmány, akik 1937-ben 1,50 pengő, 1947- ben 15 forint napidíjban részesültek. Noszvajon az 1930-as években tisztításkor a Vesszősi erdőt nyilasokra osztották és a tagok illetőségük arányában kellett, hogy részt vegyenek a munkában. Mivel felébe nem 429 Bajzát Vince közbirtokossági elnök tulajdonában volt az 1980-as évek közepén. 430 Petercsák Tivadar 1985. 285. 183
