Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)

IV. PARASZTI ERDŐ- ÉS LEGELŐKÖZÖSSÉGEK - 7. A közös erdő használata

ra.419 Az ivádi nemesi közbirtokosság legeltetési társulatának az elnöke 1940. október 22-én a közgyűlés határozata értelmében kért engedélyt az erdő-felügyelőségtől, hogy a Rázvágy dűlőben lévő 4 kát. hold erdőben tarvágást, a Bátka lápai erdőben pedig ritkítást végezzenek.420

Az erdész a közbirtokossági elnökkel, a pénztárossal, erdőgazdával és néhány taggal késő ősszel, tél elején vonult ki az erdőre és megjelölték a kivágható területet, a nyilast (Bodony, Felsőtárkány, Szilvásvárad, Mikófalva, Egerbocs). A terület határán álló fákat megcirkálták, megcsikarták (Egerbocs), vagyis kéz magasságban lefaragták az oldalát. Mindig az erdész döntötte el, hogy az adott területen milyen vágás legyen. Tallóra vágáskor (tarvágás) minden fát kitermeltek, csak 40-50 méterenként hagytak egy-egy magfát. A közbirtokossági erdőkben gyakoribb volt a ritkítás (tisztítás, szálalás), amikor a növendék fákat vágták ki. Gyérítéskor a beteg, fejlődésben elmaradt fákat termelték ki.421

A tagok a fából a jog, erdőjog alapján részesedtek. Ezt hívták még illetőségnek (Felsőtárkány, Szilvásvárad, Egerbocs, Bélapátfalva, Noszvaj), illetménynek (Gyöngyössolymos), résznek (Bükkszék) is. Az erdőjog a legelőjoghoz hasonlóan eredetileg a szántóföldhöz, a telki állományhoz tartozott. Az erdőelkülönítéskor egy-egy gazdának a birtoka után járó erdőterületnek a közösen használt erdőből ráeső tulajdonrészét jelentette. A Palócföld falvaiban általában egynyolcad telek után kaptak egy erdőjogot. Több községben úgy emlegetik, hogy a tagosításkor fél fertál föld után járt egy jog.422

419 HML V-263/1. 160.

420 HML V-269/a/l.

421 Petercsák Tivadar 1985. 258.

422 Az erdőterület mértékének a szántóföldi szesszió nagyságához való kapcsolódása országosan elterjedt. Az Északi-középhegység falvaiban általában szintén egynyolcad telek,/«/ kvárta, illetve fél fertál után járt egy illetőség. - Petercsák Tivadar 1992.60. Ugyanennyi volt pl. a Zala megyei Szilvágyon, de Veszprém megyében egy fertály (1/4 telek) után kaptak egy erdőjogot. - Hegyi Imre 1975. 499. Diósgyőrben egy ráta föld (2,5 kát. hold) után járt egy illetőség. - Mádai Gyula 1965. 126. Könnyebb volt az erdőhasználatot, a faosztást megszervezni, ha a helyi birtokviszonyokat, a sok résztelket és a nagy számú zsellért figyelembe véve (az 1853-as úrbéri pátens és az 1871. évi Lili. te. szerint 8 úrbéri zsellér számára az erdőből egy egész telek utáni illetőség járt) minél kisebb eszmei egységeket állapítottak meg. Ugyanakkor több faluban a zsellérek házanként kaptak egy erdőjogot, amit zselléijognak is neveztek, s ez fenntartotta a nincstelenek minimális jogát az erdőhöz. - Petercsák Tivadar 2001a. 218.

181