Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)
IV. PARASZTI ERDŐ- ÉS LEGELŐKÖZÖSSÉGEK - 6. A közös legelő használata, a legeltetés rendje - b) Tenyészállatok tartása, gondozása
2 kg 8 dkg kosó 0,83 P 3 mázsa kukorica 18,- P lizoform gyógyszer a bika részére I,-- P 15 kg lucerna 5,29 P 5 kg lucemamag 1,80 P 40 kg vetni való bükkönymag 7,60 P 2 kg heremag 1,~ P bika részére lizoform 1,~ P 15 mázsa 58 kg lucerna 34,26 P 2 mázsa zab 10,- P 1 kg 80 dkg kosó 0,72 P Az 1930-as évek végéig a bikák és a kanok is kijártak a legelőre, ott történt a folyatás és a búgatás. Ha valakinek megfolyatott a tehene, este a pásztor bejelentette a gazdának, amiért bort, pálinkát vagy borravaló pénzt kapott. Felsőtárkányban rendkívüli közgyűlés határozta el 1938. augusztus 7-én, hogy a beszorulástól kezdve bevezeti „a kézből való párosítást”. A következő évtől a bikák már nem jártak ki a csordával, hanem a bikaistálló udvarán felállított karámhoz vezették a gazdák a tehenet, s a csordás ott folyattatta fel.412 A gazdák a fedeztetésért folyatási és búgatási díjat fizettek a közbirtokosságnak. Voltak olyan évek és települések, amikor erre mindenkit köteleztek, máskor csak a legelőilletőséggel nem rendelkezőket. Felsőtárkányban 1935-ben csak az illetőség nélküliek fizettek folyatási díjat (20 liter zab vagy árpa), de búgatási díjként minden sertés- és kecsketartó 20 liter árpát vagy két pengőt, illetve kecske után 50 fillért. 1945-ben a tehén utáni fedeztetési díj idegennek 50 pengő, illetőséggel rendelkezőknek 20 pengő, sertés után 30 pengő, illetve 10 liter abraktakarmány.413 Bélapátfalván az 1930-as években az idegenek 10 pengő folyatási díjat fizettek, 1947-ben pedig 80 forintot, illetve 20 forint hágatási díjat sertésenként.414 Noszvajon a folyatási díj 4-6 pengő, a búgási díj 412 Petercsák Tivadar 1987a. 153. 413 Petercsák Tivadar 1987a. 153. 414 HML V-210/a/20. 4. sz. 29-30., 75., 241. 179
