Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)

IV. PARASZTI ERDŐ- ÉS LEGELŐKÖZÖSSÉGEK - 6. A közös legelő használata, a legeltetés rendje - a) Közbirtokossági alkalmazottak

és újföldi kisföldeken. A kerülők bére a XX. század első évtizedeiben: 12 köböl búza (szekciónként 24 liter), 25 korona pénzjárandóság, egy tehénjárás a legelőn és a dűlőutakról lekaszált széna volt.381

Bélapátfalván 1934 tavaszán a választmány úgy döntött, hogy egy mezőőr nem képes felügyelni az erdőre és a mezőre is, ezért kettőt alkalmaztak. Bérük 18-18 hektoliter búza, 120 pengő, 4 méter dorong tűzifa, egy legelő a saját tehenének. A szolgálatot március 10-én kezdik el. Elhatározták, hogy a „két mezőőr kapjon egy-egy könyvecskét, amely könyvbe dátum szerint be kell jegyezni ki hol követett el kisebb vagy nagyobb kihágásokat. Behajtások esetén a mezőőrök mint hajtó bért a büntetés 1 részét kapják, ha a büntetés 2 pengőn alul van, akkor % részét kapják”. 1937-ben az erdő- és mezőőr a büntetésének 50%-át kapta.382 1941-ben 40 pengő javításban részesültek, 1947-ben pedig a 18 hl búza mellett 300 forint, két kocsi szedelékfa, egy nyári tehénlegelő és kaszáló az illetményük.

Noszvajon folyamatosan 6 kerülőt alkalmaztak. 1935. december 19- én a választmányon tárgyalták, hogy a vesszősi erdős nem teljesíti a kötelességét és valósággal eladja a társulat erdejét. A kerülő nem bírja egyedül a Vesszős erdő, a Zsidószél és Bekecs szőlők őrzését, ezért javasolja az elnök, hogy 2 mázsa búzával és egy szekszió fával javítsák meg a bérét, s abból egy olyan új erdőőrt alkalmazhatnak, aki maga mellé aratástól betakarításig saját költségére fogad egy kerülőt. „Ezen fizetéssel szemben az erdőőr hajtóbért külön nem kap, hanem minden fatolvajt megzálogolni köteles, a zálogtárgyat pedig magánál megőrizni tartozik, s tőle a kártevők azt az általa meghatározott váltságdíjért kiválthatják, s ez a díj a kerülőé lesz. Azonban a ki nem váltott zálogokat el nem adhatja, hanem minden év végén a községházára beszolgáltatni köteles.” A kerülők 1941-ben kötelesek „a járásukon lévő díílő- utakat jó karban tartani, a kutakat s ivásra alkalmas forrásokat kitisztítani, az útszéleken lévő töviseket kiirtani, s ha valamelyik járásában vásárol a Társulat takarmányt az apaállatoknak, azt lekaszálni, forgatni és felgyűjteni tartozik, természetesen ezért a társulat pénztárából né381 Kovács Károly 1994. 146.

382 HML V-210/a/20. 4. sz. 12-13.

167