Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)

IV. PARASZTI ERDŐ- ÉS LEGELŐKÖZÖSSÉGEK - 6. A közös legelő használata, a legeltetés rendje

lapátfalván 1940-ben még két új kút ásását határozták el, Noszvajon pedig 1934-ben a favályúk helyett - amelyek javítása 2-3 évenként 30-35 pengőbe került - két új cementvályút készíttettek. A Tamamérai Osztatlan Közös Legelőben Érdekelt Birtokosság Legeltetési Társulata

1930-ban 3000 pengő államkölcsönt vett fel 20 évre, hogy a legelőn artézi kutat és itatót készítessen.337

A szűkös legelőterületet némely közbirtokosság új terület vásárlásával pótolta. Nagyvisnyón 1933-ban 117 kát. holdat vettek meg legelőnek, mivel „ a meglévőn a jószág csak kínlódik”,338 A gyeplegelő mellett a XX. század első felében is kihajtották a csordákat az erdei tisztásokra. Bélapátfalván 1938 szeptemberében az erdőmérnök engedélyezte, hogy a sertéskonda 8 napig az erdőn makkolhasson. Ennek fejében

23. kép. A kondás legelőre hajtja a csürhét. Nagytálya. Bakó Ferenc felvétele, 1959.

337 HML V-280/4.

338 HML V-276/b/l.

150