Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)

IV. PARASZTI ERDŐ- ÉS LEGELŐKÖZÖSSÉGEK - 4. Paraszti társaságok, társgazdaságok, közösen vásárolt erd

tént megvásárlása után alakult a Verczeli legeló'társaság (ügyvezetője: Majorszky Lajos).306 1922 decemberében említik az Okolicsányi-féle közös legelőt (megbízottja: Balog József), amikor a képviselő-testület 700 korona támogatást ad az apaállatok tartásához, mert még annyi pénzük sincs, hogy a közlegelőn lévő kutat megjavíttassák.307 1924-ben szó volt a Szerelem tagi legelő társaságról (ügyvezetője: Árva István). A Szerelem tag nevű földterületet 3 évre vették be a főkáptalantól a hadirokkantak és hadiözvegyek részére legelőnek. 1924-ben 6 évre meghosszabbították a haszonbérletet.308

A helyi emlékezet más társaságokról, legeltető csoportokról is tud Hevesen. így emlegetik a Holló csordát, amelyik a Hollók gyepjére járt. Holló Ferenc volt a szervező, az ügyvezető elnök, aki fogadta a pásztort, beszedte a fűbért és a pásztorbért. Emlegetik az Edu (Zedu, Erű) tagot mint külön csoportot. A legnagyobb földterülettel rendelkező birtokosról kapta a nevét és 100-150 tehén járt erre a legelőre. Viczán János volt az ügyintéző, aki módos parasztember a falu szélén, és az istállójában tartották a csordával kijáró bikákat.

Az 1930-as évek végén a hevesi képviselő-testület állapította meg és ha szükségessé vált, módosította a legeltetési szabályrendeletet, illetve a képviselő-testületi tagok közül választott gazda felügyelte a legeltetést.

Hevesen az 1950-es években az összes társulatot „egybe vették” és akkor alakult meg a községi tanács mellett a legeltetési bizottság. Egyesítették a legelőket, a pénz a községi tanács pénztárába folyt be, és a tanács felügyelte, működtette a bizottságot. Id. Nyitrai László az elnöke, volt egy pénztáros és 2-3 legeltetési bizottsági tag, akik tiszteletdíjat kaptak. A bizottság fő feladata, hogy megszervezze a csordákat, alkalmazza a pásztorokat. Az állattulajdonosok megválaszthatták, ki melyik csordába, illetve legelőre hajtja a tehenét. A járásdíj vagy fűbér összege attól függött, hogy a legelő a határ melyik részében volt. A közeleb306 A hevesi képviselő-testület már 1911-ben javasolta a közlegelő vásárlást, mivel “a községben nincs elegendő közlegelő”. - HML V-239/3. 33-34.

307 HML V-239/4. 158.

308 HML V-239/4. 346-347., 352.

136